Leveleket és más tárgyi emlékeket találtak az egykori náci "mintagettó" területén

Jelenet a gettóról szóló, az SS által készült propagandafilmből (kép forrása: spiegel.de)

Egy korábban lebontott régi tömbház padlója alatt elrejtve több olyan levelet találtak, amelynek címzettje egy, a helyi gettóban raboskodó zsidó asszony volt. A levelek mellett számos korabeli hivatalos irat és a rabok által készített különféle apróbb tárgyak is voltak. Néhány dokumentum még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származik - közölte Jiří Smutný, a ház tulajdonosa a CTK hírügynökséggel.

Smutný aktív tagja a csehországi Hadtörténeti Klubnak és az összes megtalált tárgyat átadta a terezíni holokausztmúzeumnak. A múzeum bejelentette: a dokumentumok nagyon értékesek, mert bizonyíthatóan a gettó területéről származnak. A szakértők azt tervezik, hogy rövidesen feldolgozzák őket és két éven belül egy kiállítás keretében a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszik.

"Tizenöt levélről van szó, amelyek a gettóban fogva tartott Anna Hönigsbergnek küldtek hozzátartozói Olaszországból és Ausztriából" - mondta Smutný a hírügynökségnek. Történészek ismeretei szerint Hönigsberg asszony túlélte a háborút, s néhány családtagja jelenleg Dél-Amerikában él.

Az nem ismeretes, hogy megkapta-e az asszony a leveleket. A rejtekhelyen néhány "útikártyát" is találtak. Ezek olyan engedélyek voltak, amelyeket az érintettek Terezínbe való küldésükkor, vagy onnan történt eltávozásukkor kaptak. Az egyik útikártya alapján azonosítható volt Anna Hönigsberg gettóbeli lakhelye is.

Az Anna Hönigsberg nevű lakos nevét tartalmazó útikártya (kép forrása: radio.cz)

A régi háztömb romjainak eltakarítása közben egy, a 2. világháború idejéből származó koffert, a terezíni sörgyár palackjait, ágyként szolgáló szalmazsákot és más napi használati tárgyakat is felfedeztek - jelentette a közszolgálati Cseh Rádió.

A megtalált dokumentumok közül az egyik legérdekesebb a gettó egyik vécéjét őrző személyek napi beosztása. "Ezt is megmutatjuk az embereknek, mert jól bizonyítja, milyen abszurd körülmények között éltek a gettó rabjai Terezínben" - mondta a rádiónak Tomáš Federovič történész.

A terezíni katonai erődöt 1780-ban II. József osztrák császár alapította, és a poroszok elleni védelemre szolgált. A II. világháború alatt a nácik koncentrációs tábornak használták, a külföldi média és a Nemzetközi Vöröskereszt felé egyfajta "zsidóparadicsomnak" beállítva az ottani viszonyokat.

A lezárt városrész bejárata (kép forrása: thehistoryreader.com)

A hozzáférhető adatok szerint összesen mintegy 155 ezer zsidót tartottak ott fogva Európa számos országából, közülük 118 ezer az életét vesztette.

Történelmi dokumentumok szerint a magyar foglyok száma Terezínben mintegy 1100-1200-ra tehető. Nagy többségük nem élte túl a világégést. A terezíni náci koncentrációs tábort a Vörös Hadsereg egységei szabadították fel 1945. május 9-én.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6 368 ft 4 776 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 6 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• Már a legelső újkori olimpián is előkelő helyen végzett a magyar csapat
• A magyar lósport gyökerei szorosan összefonódnak a Városliget történetével
• Ha kellett, törött kézzel is végigvívta mérkőzéseit Papp Laci
• Sportszamarával temették el a pólóért rajongó kínai nemesasszonyt
• A maják és aztékok hagyományos labdajátékát próbálják feltámasztani kutatók
• Ma sem tudni pontosan, mi okozta a Forma-1 legszerényebb sztárjának halálos balesetét
• A sportban, a divatban és a filmiparban is maradandót alkotott a „tökéletes nő”, Annette Kellermann
• Magyarország házigazdaként a Fed-kupán
• Édesanyja papnak szánta, innen származott a „Fekete Párduc” jellegzetes szerelése