Intő példa az ősi civilizációk pusztulása a modern emberiség számára
2026. június 16. 08:32
A fősodratú régészettudományt évtizedek óta bíráló Graham Hancock író és kutató egy friss podcast-interjúban ismét kifejtette az emberiség történetének egy jelentős, elfeledett epizódjára vonatkozó alternatív elméletét. A kutató szerint a mintegy 12 800 évvel ezelőtti, az ősi mítoszokban is megőrzött globális kataklizma nemcsak egy virágzó kultúrát törölt el a Föld színéről, hanem intő példaként is szolgál a jelenlegi, önpusztító technológiákkal rendelkező modern társadalom számára.
Korábban
Hancock elméletének középpontjában egy úgynevezett „amnéziában szenvedő faj” koncepciója áll. Érvelése szerint, bár az anatómiailag modern ember már több mint 300 ezer éve létezik, a ma ismert, városokra épülő civilizációk csupán mintegy hatezer évvel ezelőtt jelentek meg. A fennmaradó hatalmas időbeli űrt egy fejlett, globális tengerjáró képességekkel rendelkező kultúra tölthette ki a jégkorszak idején.
Ennek nyomait a világ különböző pontjain fennmaradt ősi térképek, valamint a szinte minden kultúrában megjelenő özönvízmítoszok is őrzik. Ezt a világot a Fiatalabb Dryas-kori becsapódási hipotézis szerint egy hatalmas, a Föld légkörébe belépő és ott darabokra szakadó üstökös zápora pusztította el. A kataklizma hirtelen klímaváltozást, a jégtakarók megolvadását és drasztikus tengerszint-emelkedést okozott.
Az író a hivatalos régészet által megmagyarázhatatlannak vagy anomáliának tartott emlékekre is rávilágított. Kiemelte a Törökországban található, 11 600 éves Göbekli Tepe megalitikus komplexumát, amelyet a fősodratú történetírás szerint vadászó-gyűjtögető közösségek építettek, mégis magas fokú mérnöki és csillagászati szervezettséget feltételez. Hasonlóan rejtélyesnek tartja a gízai nagy piramis felépítését is.
Hancock szerint az építmény dimenziói és tökéletes északi tájolása olyan matematikai és csillagászati precizitást – például a napéjegyenlőségek precessziójának kódolását és a Föld pontos méreteinek ismeretét – rejtenek magukban, amely nem állhatott rendelkezésre 4500 évvel ezelőtt. Úgy véli, ezek a monumentális építmények nem a semmiből születtek, hanem egy korábbi, elpusztult civilizáció tudásának továbbélését jelentik.
A 75 éves, hamarosan komoly szívműtéten áteső kutató a Steven Bartlettnek adott interjúban kitért a modern kor kihívásaira is. Figyelmeztetett rá, hogy a jelenlegi civilizáció minden olyan mitológiai kritériumnak megfelel, amely az ősi szövegekben egy társadalom pusztulását előzi meg: jellemző a technológiai arrogancia, az elidegenedés, a megosztottság és a pusztító fegyverek féktelen felhalmozása.
Hancock hangsúlyozta, az ősi idők rejtélyeinek kutatása nem pusztán öncélú vita, hanem létfontosságú iránymutatás is. Ha az emberiség nem képes spirituális és tudati szinten felnőni a saját technológiai fejlettségéhez, egy újabb, de ezúttal saját maga által előidézett kataklizma révén újra visszavetheti önmagát a kőkorszakba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését 11:05
- Újabb érintetlen etruszk sírkamrát tártak fel Olaszországban 09:39
- Visszanyerte eredeti színeit Firenze középkori Mária-kegyképe 07:57
- Befejezéséhez közeledik a vajdahunyadi vár átfogó restaurálása tegnap
- Szenátusi meghallgatáson mutatták be a Louvre felújítási terveit tegnap
- Dokumentumfilm tárja fel Claude Monet festményének 1985-ös elrablását tegnap
- Végleg nyugdíjazták a honvédség szovjet helikoptereit tegnap
- Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál tegnap
