II. Jusztinosz császár aranypénzére bukkantak Bulgáriában

A különleges aranypénz

Tuida ősi erődjében egy ritka aranypénzt találtak, amelyet II. Jusztinosz bizánci császárhoz köthető. Először I. Justiniaus idejére tették a leletet, de az alapos tisztítás után kiderült a tévedés.

Az ország atyja

Az előlapon az uralkodó sisakos és mellvértes képe látható, a felirat pedig: DN IVSTINVS PP AVG (ami az „Urunk, Jusztinosz, az ország atyja, Augustus" rövidítése). A hátlapon ugyancsak a császár és mellette a felirat VICTORIA AVGGG ΘS (azaz „A három császár győzelme, Theoupolis“).

Az érme egy könnyű solidus, amelyet Theupolisban (az ókori Antiochia Szíriában, a mai Antakya, Dél-Törökországban) vertek, és azért is különleges, mert a gyakrabban talált példányok ebből a mintázatból teljes súlyúak.

A lelőhely többször elpusztult

Szliven környéke 8000 évre visszamenőleg visszamenőleg volt lakott. Az 1980-as években a Hisarlaka-hegyen egy Kr. e. 6-3. század közötti trák település maradványait találták meg. A helységet Makedóniai Fülöp és fia, Nagy Sándor hódította meg, majd Kr. e. 72 körül a Római Köztársaságé lett. Beolvasztották a Római Birodalom Trákia tartományába, és az ókori források Tuida/Suida néven említik ebben az időben. A 4. században a Hisarlaka-hegyen épített erőd a római védekező Stara Planina erődrendszer része lett.

Az erődöt az 5. században a hunok elpusztították, de I. Dicorus Anastasius bizánci császár (Kr. u. 491-518) újjáépíttette. I.Jusztinosz nem hagyta érintetlenül, kibővítette és átalakította az erődítményt és a környező település egyes részeit. Tuidát 598-599 körül avarok, szlávok és proto bolgárok (bolgár-törökök) pusztították el ismét. Az erődöt a 9. században az első bolgár birodalom ismét felhúzta, és a komplexumon belül új épületeket emeltek. A 13. század elejéig használatban maradt, amikor is Bulgáriát ismét a bizánciak hódították meg.

Az arany nem volt fizetőeszköz

A szliveni Regionális Történeti Múzeum 2004 óta évente végez ásatásokat a helyszínen, és eddig összesen csak négy aranyérmét tártak fel. Az aranypénzek a maguk idejében túlságosan értékesek voltak ahhoz, hogy vásárlásra költsék. Sokkal inkább voltak egyfajta státuszszimbólumok és befektetések. Így a korábban felfedezett négy darab bizonyíték arra, hogy gazdag emberek éltek ott.

Az idei ásatások során összesen 23 érmére bukkantak, amelyek keltezése a 2. századtól a 13. századig terjed, és a legtöbbjük bronzból készült. Ezek voltak a valódi, forgalomban lévő fizetőeszközök. Az erődben talált rengeteg bronzérme mutatja, hogy az erődben élénk kereskedelem folyt.

II. Jusztinoszt  nagybátyja, I. Jusztinosz választotta trónörökösnek. De nem tudott felnőni elődje sikereihez a császári területek visszaszerzésében. A nagybátyja háborúi által felhalmozott nagy adósságot azonban kifizette, és úgy tűnik, hogy nagy mennyiségű készpénzt hagyott a páncélszekrényekben, mielőtt mentális egészsége megromlott, és Tiberius császár kezdett uralkodni helyette Kr. u. 574-ben.

Forrás: Szliveni Történeti Múzeum

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás