Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
2024. március 10. 16:05 Múlt-kor
Mindannyian hallottunk Urról, vagy Urukról, a világhírű mezopotámiai városokról, és a legtöbben ismerjük az Indus-völgy hasonló településeit, Mohendzsódárót és Harappát. Az ókori Kelet kutatói között már régóta evidenciának számít, hogy a két, egymástól igen távoli térség aktívan kereskedett egymással. De vajon kik éltek e két világ között az ókorban? A kelet-iráni kutatások az elmúlt évtizedekben arra jutottak, hogy a városiasodás nemcsak ennek a két vidéknek a kiváltsága volt, hanem máshol is már igen korán többezres metropoliszok jöttek létre.
Korábban
Az „üres sivatag” ősi városai
Irán keleti részén található Dast-e-Lut, amely perzsa nyelven „üres sivatagot” jelent, és amely igazán méltó erre a névre. Mégis, a több mint 300 km széles, és csaknem 500 km hosszú, vízmosásokkal és homokdűnékkel egyaránt tarkított pusztaság, amely az afgán-iráni határ közelében terül el, több ezer éves városokat rejt magában. A Föld egyik legmagasabb átlaghőmérsékletű területe nem könnyíti meg Sor-i-Szoktha, Sahdad vagy Tepe Jahja ókori városai kutatóinak a dolgát.
Sor-i-Szoktha neve „leégett várost” jelent, és az iráni-afgán határ közelében fekszik. Csempészek, rablóbandák, forradalmak és politikai változások igen gyakran húzták keresztül a múltban elkezdett ásatásokat.
Az első európai, aki hírt adott Sor-i-Szoktháról, Stein Aurél, a híres magyar régész volt, aki rendszeresen szervezett expedíciókat Közép-Ázsiába és a Közel-Keletre. 1915-ben, a Beludzsisztánba szervezett útja közben fedezte fel a helyiek által leégett városnak nevezett ókori települést.
A régészek ideje 1967-ben jött el, amikor Maurizio Tosi az Olasz Afrikai és Keleti Intézet képviseletében látott neki az ásatásnak, iráni régészek segítségével. A munkálatok 1978-ig folytak, azonban az országban történt iszlamista fordulat hatására kénytelenek voltak félbehagyni a kutatásaikat.
Az 1988–89-es ásatási szezonban folytatódtak a munkák, immár Szejjed Manszúr Szaddzsádi vezetésével, és az Iráni Kulturális Örökség és Turizmus Szervezetének felügyeletével. A városról azóta több mint 170 publikáció látott napvilágot, perzsa, angol, olasz, japán, német és spanyol nyelven. 2006-ban hat hónap alatt a 150 hektáros területen mintegy 130 régészeti lelőhelyet tártak fel, amivel akkor megdöntötték az egy helyről előkerülő leletek rekordját.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Zsidómentő lengyel asszonynak állított emléket a Pilecki Intézet
- Előkerültek a párizsi zöldcédulás razzia elveszett fotói
- Bemutatták a Kaufmann-haggáda fakszimile kiadását
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt, 15. századi Rothschild-imakönyv
- A Magdala kő és a legkorábbi menóra ábrázolás
- Az első asszír felirat Jeruzsálemben
- Egy elfeledett zsinagóga nyomában
- Mégsem tuberkulózis végezhetett Botticelli híres múzsájával 06:43
- Tao őslakosok élesztettek újjá egy évszázados tengeri útvonalat tegnap
- Átrendezi állandó kiállítását az Uffizi Képtár tegnap
- Az orvosi kezelések előtt kötelező volt elmenni a templomba Mezopotámiában tegnap
- Műholdakkal figyelték meg Pisa középkori városfalainak mozgását tegnap
- Bronzkori sziklarajzok rögzítették az ősi skandináv szövetségeket tegnap
- Az ember már tízezer éve jelen van a Pireneusok magashegységi területein tegnap
- Ősi bánya bizonyítja a kínai bronzkor önálló fejlődését tegnap




















