Igazi elátkozott vállalkozás volt a Panama-csatorna megépítése

A botránytól az unióig

Nem kellett sokat várni ahhoz, hogy Panama területén bekövetkezzen az első komolyabb botrány, amelynek azonban a főszereplői nem a földszorost meghódító spanyolok, hanem a skótok voltak. Ők úgy vélték, főleg egy William Paterson nevű kereskedő lobbizásának köszönhetően, hogy önállóan – Angliától függetlenül – beszállnak a gyarmatosításba.

Helyszínként a panamai földszoroson lévő Dariént nézték ki, mivel Paterson úgy vélte, hogy a térségnek idővel fontos szerep juthat a távol-keleti kereskedelemben. Az anyagi források összegyűjtése azonban nem ment könnyen, mert Orániai Vilmos, aki egyszerre volt angol és skót király, megtiltotta a skótoknak, hogy külföldön jegyeztessenek be tőkét a vállalkozásra, az angol Kelet-indiai Társaság pedig megpróbálta meghiúsítani, hogy más forrásokhoz jussanak. Vilmos döntésében az is szerepet játszott, hogy ez idő tájt a franciákkal háborúzott, és nem akarta magára haragítani Spanyolországot.

Ez azonban az ötletgazdák kedvét nem vette el, akik végül közadakozásból valósították meg a vállalkozást, és szinte minden skót magánszemély és fontosabb szervezet beszállt a gyarmatosításba.

Az első expedíció 1698-ban futott ki, öt hajóval és 1200 emberrel. Hamarosan felépítették Fort St. Andrew-t, és a közelében New Edinburgh-t, de az egész gyarmat nemsokára a megsemmisülés szélére jutott. A sárgaláz megtizedelte a skót telepeseket, és a várt paradicsomi állapotok helyett valóságos pokol várta őket. Paterson is megbetegedett, a felesége és a gyermeke pedig meg is halt. A skótok 1699-ben végül elhagyták a telepet, és a 300 túlélő hazatért Skóciába.

Ott azonban még nem értesültek arról, hogy a próbálkozás kudarcba fulladt, és négy hajó és újabb ezer ember kelt útra. Az elhagyatott és romokban álló település értelemszerűen nem lelkesítette fel az újonnan érkezőket, de a sárgaláz mellett sokkal nagyobb gondot okozott, hogy a spanyolok nem vették jó néven, hogy a skótok gyarmatot alapítanak az ő területeiken, ezért katonai erővel léptek fel ellenük, és ostrom alá vették Fort St. Andrew-t.

Az erőd építésekor elkövették azt az aprónak nem nevezhető hibát, hogy nem volt saját édesvíz-ellátása, így hamarosan feladták az egész gyarmatot. A vállalkozás bukása magát Skóciát is bedöntötte: modern kori becslések szerint a nemzeti vagyon 25-40%-át ölték bele a gyarmatba, ami megrendítette a skót gazdaságot, így a skótok kénytelenek voltak angol segítséget kérni, és belementek a sokak által szorgalmazott unióba. Az Acts of Union 15. cikkelye alapján Skóciának adandó pénzügyi segély több mint felét a Darién-botrányban pórul járt személyek kárpótlására fordították.

1. Az első felfedezők
2. A botránytól az unióig
3. Francia módi
4. Csődcsatorna
5. Az Egyesült Államok átveszi a stafétát

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban