Hogyan vélekedtek a középkorban az abortuszról és a fogamzásgátlásról?

A fogamzásgátló módszereket soroló pápa

A keresztény egyház szexualitásról és termékenységról alkotott felfogását nagyban meghatározta a híres ószövetségi szövegrész, amikor Isten a következőképp szólt az első emberekhez: “Szaporodjatok és sokasodjatok!” Mózes I. könyvének eme részletét teológusok sora értelmezte úgy, hogy a szexualitás elsődleges célja a gyermeknemzés és ennek mesterséges befolyásolása súlyosan elítélendő. Egy 9. századból fennmaradt szöveg például olyan szigorúan ítélte meg a fogamzásgátlás kérdését, hogy megfogalmazása szerint “azok az asszonyok, akik valamilyen varázsszert vesznek be annak érdekében, hogy ne essenek teherbe, gyilkosság bűnében találtassanak vétkesnek.”  A Medievalists cikkéből azonban megtudhatjuk, hogy más szövegekben ennél jóval megengedőbb nézetekkel is találkozhatunk, amelyek már különböző szempontokat is figyelembe vettek a kérdés megítélés során. Így például a 11. század egyik legjelentősebb kánonjogásza, Wormsi Burchard szerint nagy különbség van aközött, amikor egy nő azért használ fogamzásgátló szereket, mert “anyagi nehézséget okozna neki gyermekének etetése vagy azért, mert paráználkodásának bűnét akarja elrejteni.”

A születésszabályozás középkori történetéről írt munkájában Peter Biller, a Yorki Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy már a középkori forrásokban is gyakran találkozhatunk a következő latin nyelvű közmondással: “Si non caste tamen caute”, amelyet leginkább úgy fordíthatunk, hogy “Ha szemérmes nem is, legalább óvatos legyél!” A közmondás előfordul egy 1266. évi szövegben is, amely arról tudósít, hogy a németországi Passau egyházmegyéjének papjai ezt a tanácsot adták a hozzájuk forduló híveknek. Biller szerint ebből arra következtethetünk, hogy bizonyos fogamzásgátló módszerek alkalmazása teljesen elfogadott volt a kor társadalmán belül, hiszen ezekről gyakran maguk a papok szolgáltak felvilágosítással.

A fogamzásgátlás a középkori iszlám kultúrában is elfogadottnak számított. Források szólnak arról, hogy már Mohamed idejében alkalmazták az emberek a megszakított közösülés gyakorlatát, míg a 11. századi muszlim teológus, Al-Gazáli úgy vélte, hogy bár jobb ezen a dolgok eldöntését Allahra hagyni, különféle technikák alkalmazása elfogadható abban az esetben, ha a család további növekedése komoly anyagi nehézségekkel járna.

De mit is értettek pontosan fogamzásgátlás alatt a középkorban? A már említett megszakított közösülésen túl, az évszázadok folyamán a teherbeesést – legalábbis a közvélekedés szerint – megakadályozó módszerek gazdag tárháza alakult ki. Már az ókorból fennmaradtak szövegek, amelyek különféle növényeket, így például gránátalmát, borókát vagy épp kerti rutát ajánlottak, míg mások amulettek viselésére buzdítottak. Egyes középkori írók úgy vélték, hogy a közösülés során bizonyos pozíciók csökkenthetik a teherbeesés esélyét. Egy másik javaslat szerint, a nőknek ugrálniuk és vizelniük kellett a szexuális tevékenység után, hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. A 13. században a képzett orvos, Hispán Péter – aki később XXI. János néven római pápa is volt – a “Szegények kincstára” című receptgyűjteményében nem kevesebb mint 26 különböző fogamzásgátló módszert sorolt fel, továbbá számos olyat is, amelyekkel “menstruációt lehet kiváltani”, amelyet a legtöbb kutató szerint az abortusz korabeli leírásának tekinthető.

1. A fogamzásgátló módszereket soroló pápa
2. Mikor költözik be a magzatba a lélek?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Jézus megkeresztelkedésének kétezredik évfordulójára készül Izrael
• Kutatók cáfolják az angyalok antarktiszi börtönét
• Megtalálhatták a Frigyládát őrző épület maradványait
• Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait
• Különleges kőzetek miatt vitáznak a bibliai Özönvíz elméletén
• Azonosíthatták Szent Péter szülővárosát
• Pénzügyi nyilvántartás lehetett a rejtélyes holt-tengeri Réztekercs
• Föld alatti "folyosókat" azonosítottak az Ararát-hegyen
• Régészeti leletek árnyalják Poncius Pilátus történelmi megítélését