Hét rejtélyesen letűnt civilizáció
2020. november 3. 08:35 Múlt-kor
Korábban
Végzetes erdőirtás?
Szinte mindenki számára ismerősek a moaik, azaz a Húsvét-sziget különleges, megalitikus emberfej-szobrai, amelyeknek többsége Kr. u. 1250 és 1500 között készült. A sziget kultúrájának összeomlása újabb klasszikus példája a civilizációk eltűnésének.
A szakértők régóta találgatják, a körülmények pontosan mely változása vezethetett a tengeren több száz kilométerre elnavigálni képes, jelentős épített örökséget hagyó kultúra köddé válásához.
A kutatók többsége amellett érvel, hogy habár a Húsvét-sziget lakóinak gazdálkodási módszerei valóban fejlettek voltak, nem voltak fenntarthatók. A sziget benépesülését (700-1200) követően a telepesek irtásos-égetéses földművelésük keretében kivágták a fák nagy részét, és felélték a sziget természeti kincseit.
A nyomok alapján a Húsvét-sziget utolsó erdejét a 17. században irtották ki, 1700-ra pedig a jelentősebb növényzet utolsó maradványait is eltüntették. Más magyarázatok szerint a sziget lakosságának ekkortájt bekövetkezett csökkenését az európaiak által behurcolt betegségek okozták.
Az utcák nélküli város
A törökországi Çatalhöyüköt gyakran emlegetik a legelső ismert emberi településként, amely városépítő és földművelő emberek civilizációjának részét képezte 7000-9000 évvel ezelőtt Anatólia déli részén.
Az 5000 és 7000 között ingadozó lakosságú Çatalhöyük egyik legkülönlegesebb aspektusa a felépítése: nem rendelkezett a mai értelemben vett utcákkal, ehelyett lakóházai szorosan egymás mellé illeszkedtek, és felülről, a tetőben kialakított lyukakon át lehetett beléjük jutni. További érdekesség, hogy a város a jelek szerint kizárólag magánlakásokból állt, középületek nélkül.
A város falain kívül a legkülönfélébb terményeket termesztették, a búzától a manduláig, a házak falaiba bikák koponyáit építették bele, a családtagokat pedig a lakóházak padlója alá temették. Habár nem rendelkeztek írásbeliséggel, Çatalhöyük lakói összetett társadalmat alkottak, amit képzőművészeti alkotásaik, illetve szertartásaik nyomai bizonyítanak. Hogy pontosan mi vezetett a fénykorát Kr. e. 7000 körül élő és körülbelül Kr. e. 5400-ig lakott város hanyatlásához, máig kérdés.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.