Hét csapnivaló uralkodó a történelemből
2020. július 24. 15:51 Múlt-kor
Korábban
II. Lipót belga király (1865-1909)
II. Lipót meglehetősen különleges eset: nem a saját országában nyújtott uralkodói teljesítményével érdemelte ki e listán a helyét, hanem azzal az embertelen rendszerrel, amelyet az ettől teljesen különállóan, magánbirtokként kormányzott afrikai gyarmatán, az úgynevezett Kongói Szabadállamban (a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban).
A Kongói Szabadállam feladata névleg a helyi lakosság felvirágoztatása, és a helyiek körében gyakorolt rabszolgaság felszámolása volt, azonban Lipót (aki személyesen sosem látogatta meg birtokát) és intézői valóságos terrorállamot hoztak létre az elefántcsont, a Landolphia owariensis fából kinyerhető természetes gumialapanyag, illetve különböző ásványok kitermelése és a világpiacon való értékesítése érdekében.
Miközben a belga uralkodó példátlan mértékben meggazdagodott, a kongói őslakosokat a halál és a csonkítás folyamatos fenyegetésével dolgoztatták. A testcsonkítás – különösen a kézlevágás – általános gyakorlat volt a Kongói Szabadállamban, mind a szökni próbálókkal, mind a kvótákat nem teljesítőkkel, mind az engedetlenek családtagjaival szemben.
Mindemellett Lipót kongói rendőri-katonai ereje, az európai tisztekből és helyi katonákból álló Force Publique gyakorlatilag szabadon megölhető vadakként kezelte a lakosságot.
A kegyetlen gyilkosságok, az embertelen munkakörülmények, az utóbbiak miatt zabolátlanul terjedő betegségek és a kényszermunka által okozott egyéb törések miatt csökkenő születésszám a Kongó-medence lakosságának rendkívül nagy mértékű csökkenését okozták – a becslések 1 és 15 millió közé teszik ennek értékét.
A botrányt Roger Casement ír származású brit diplomata robbantotta ki 1904-es jelentésével, amelyben részletesen leírta Lipót intézőinek brutális gyakorlatát, amellyel a Kongói Szabadállamot kormányozták.
A belga uralkodó hosszú jogi csatározásba kezdett a tények nyilvánosságra hozatala ellen, azonban Casement oknyomozása keltette nemzetközi felháborodás végül arra kényszerítette, hogy lemondjon birtokáról – amelyet a vonakodó belga állam vett át saját gyarmatként 1908-ban. Az óriási ország (Algéria után a második legnagyobb a kontinensen) 1960-ban nyerte el függetlenségét.
Lipót nem sokkal birtoka elvesztése után, 1909-ben halt meg anélkül, hogy bármilyen módon felelősségre vonták volna a népirtással is felérő bűncselekményeiért. A Belgium által már ekkor hatalmas szégyenként megélt Kongó-ügy miatt temetési menetét az összegyűlt tömegek végig fújolták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- A világ legnagyobb korallzátonya lesz a rekorder óceánjáróból 13:29
- 3D nyomtatással keltették életre az ókori római társasjátékot 12:12
- Új adatbázisban böngészhető a pártállami elit 11:01
- Huszonhat második világháborús magyar katonát exhumáltak Kisbéren 10:20
- Megmentették a firenzei 18. századi viaszmodelleket a hőségtől 09:49
- DNS-vizsgálattal azonosították a Mount Everest legismertebb áldozatát 09:19
- Új kutatás magyarázza a Római Birodalom fémellátási válságát 08:42
- Rájöttek, miért nem sikerült megmagyarázni az ópiumszívás hatásait 07:45
