Hét csapnivaló uralkodó a történelemből

II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király, 1576-1612)

Habár az újabb kori történészek már kedvesebben bánnak Rudolffal, mint a korábbiak, továbbra is az európai történelem legkevésbé alkalmas uralkodói közt tartják számon.

Az Európa jelentős része felett parancsoló férfit gyakran akadályozták az uralkodásban melankolikus, depressziós epizódjai, ideje jelentős részét pedig nem kötelességeivel, hanem az alkímiában és az asztrológiában, valamint a művészetekben elmerülve töltötte.

Mindez még nem érdemelne különösebben kitüntetett figyelmet, az azonban annál inkább, hogy a keresztény Európa egyesítésének vágyálmával hosszú, értelmetlen háborút viselt az Oszmán Birodalom ellen (a tizenöt éves háború), fellépett az addig az augsburgi vallásbéke által nagyrészt pacifikált protestánsok ellen, majd a magyar rendeknek megtiltotta sérelmeik országgyűlési tárgyalását, ami a Bocskai-szabadságharchoz vezetett.

1605-ben a dinasztia többi tagja rávette Rudolfot, adja át a magyarországi ügyek intézését öccsének, Mátyásnak (a későbbi II. Mátyás királynak), aki a bécsi, illetve a zsitvatoroki békékkel pacifikálta a magyar és a török felet.

Rudolf nem tartotta helyénvalónak öccse engedékenységét, és újabb háborúra készült a törökök ellen, Mátyás azonban a rendek támogatását maga mögé gyűjtve végül arra kényszerítette bátyját, adja át neki a magyar, az osztrák, illetve a morva koronát.

Az uralkodói gyengeség pillanatában lehetőséget látva a cseh protestánsok is követelni kezdték jogaik visszaállítását, amit Rudolf 1609-es felséglevelében teljesített is a Cseh Királyság területén. Ez nem bizonyult elegendőnek, és Rudolf végül seregeit vetette be a cseh protestánsok ellen, akik Mátyás segítségét kérték.

Mátyás elfogatta bátyját, és 1611-ig a prágai Hradzsinban tartotta fogva, amikor is Rudolf a cseh koronát is átengedte öccsének. Egyetlen megmaradt uralkodói címe a valódi hatalommal nem bíró német-római császári cím volt, amelyet kilenc hónappal későbbi haláláig viselt.

Rudolf nemtörődömsége és gyakran sértődöttségből meghozott döntései ágyaztak meg az Európát hosszú időre felforgató, szintén a csehországi vallásszabadság kérdéséből 1618-ban megindult harmincéves háborúnak, uralkodói alkalmatlansága tehát hosszú árnyékot vetett.

1. Caligula (Kr. u. 12-41)
2. XII. János pápa (955-964)
3. János angol király (1377-1399)
4. IV. (Rettegett) Iván cár (1547-1584)
5. II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király, 1576-1612)
6. I. Ranavalona madagaszkári királynő (1828-1861)
7. II. Lipót belga király (1865-1909)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai