Hatvan éve szűnt meg a Tiltott Könyvek Jegyzéke

A döntés közvetlen előzménye VI. Pál pápa 1965. december 7-én kiadott, Integrae servandae kezdetű motu propriója volt, amely a Szent Officiumot Hittani Kongregációvá alakította át. Az új testület fél évvel később kimondta, hogy az 1948-ban, XII. Piusz pápasága idején utoljára frissített Index elveszítette kötelező egyházjogi erejét.

A Szentszék ugyanakkor jelezte, hogy a jegyzék morális útmutatóként továbbra is fennmarad. Alfredo Ottaviani bíboros, a határozat egyik aláírója rögzítette: az egyház a továbbiakban a hívek, a szerzők és a kiadók érett lelkiismeretére bízza az olvasmányok megválasztását, az esetleges téveszmék megítélését pedig a helyi püspöki karok hatáskörébe utalja. Erre a decentralizált gyakorlatra példa, hogy 2005-ben a lengyel püspöki kar elnöke, Stanisław Wielgus püspök pasztorális aggályokat fogalmazott meg Dan Brown A da Vinci-kód című regényének történelmi és teológiai csúsztatásaival kapcsolatban, anélkül, hogy hivatalos egyházjogi tilalmat léptetett volna életbe.

Az Index Librorum Prohibitorum intézményét 1559-ben hozta létre IV. Pál pápa. Bár a teológiailag tévesnek ítélt írások elutasítása az ókortól létezett, a radikális és rendszerszintű cenzúrát Johannes Gutenberg találmánya, a könyvnyomtatás tömeges elterjedése tette szükségessé. Az egyház kiterjedt előzetes engedélyezési rendszert vezetett be, amelynek megszegése súlyos kánoni következményekkel, esetenként kiközösítéssel járt.

Az Index három kategóriába sorolta a tiltott műveket. Az elsőbe a teljesen betiltott szerzők (auctores primae classis) tartoztak, mint Rotterdami Erasmus, Luther Márton vagy Voltaire. A második kategória (certorum auctorum libri prohibiti) csak bizonyos művekre vonatkozott, míg a harmadikba a névtelenül, illetve pontos impresszum nélkül megjelent kiadványok kerültek.

A négyszáz év alatt a listán olyan meghatározó történelmi és kulturális alakok szerepeltek, mint Ovidius, Dante Alighieri, Nicolaus Copernicus, Jean-Paul Sartre és Henri Bergson. Az Index alkalmazása esetenként politikai vitákat is kiváltott: míg az 1930-as években Alfred Rosenberg náci ideológus írásait elítélték, Adolf Hitler Mein Kampf című műve sosem került fel a listára, a korabeli diplomáciai érvelés szerint azért, mert szerzője a német állam hivatalban lévő vezetője volt.

A cenzúrajegyzék hatvan évvel ezelőtti eltörlése egy hosszú intézményi korszak lezárását jelentette. A tiltás felszámolásával a katolikus egyház végleg felhagyott azzal a gyakorlattal, hogy a teológiai tisztaságot adminisztratív és jogi büntetésekkel kényszerítse ki a globális könyvpiacon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből