Ókori DNS bizonyítja a fehér szőlő toszkánai uralmát
2026. június 18. 11:51 Múlt-kor
A napjainkban testes vörösborairól világszerte ismert toszkánai Chianti régióban az etruszk és a római korban évszázadokon keresztül a fehér szőlő termesztése volt a meghatározó. Erre a megállapításra jutott a Yorki Egyetem és a Floridai Állami Egyetem kutatócsoportja a Journal of Archaeological Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmányában. A kutatók kétezer éves szőlőmagok genetikai elemzésével bizonyították, hogy a térség ókori borkultúrája teljesen eltért a modern hagyományoktól, ugyanakkor rávilágítottak az antik mezőgazdasági hálózatok fejlettségére és a szőlőfajták biológiai folytonosságára.
(Forrás: Floridai Egyetem)
Korábban
A Journal of Archaeological Science folyóiratban megjelent tanulmányban a Yorki Egyetem régészei összesen nyolcvan, nagyjából 2000 éves, Cetamura del Chianti ókori településének kútjaiból előkerült szőlőmagok DNS-ét elemezték, létrehozva ezzel az eddigi legrészletesebb genetikai adatbázist, amely egyetlen lelőhely ókori szőlőültetvényeit mutatja be. A kutatást segítette, hogy az oxigénhiányos iszapnak köszönhetően a vizsgált szőlőmagok kivételes állapotban maradtak fenn, ezért genetikai állományuk is viszonylag könnyen elemezhető volt.
A kapott eredmények szerint a Kr. e. 300 és Kr. u. 300 közötti időszakból származó magok többsége ugyanahhoz a szőlőfajtához tartozott, amelyet előbb az etruszkok, majd a rómaiak termesztettek évszázadokon keresztül. A genetikai markerek alapján emellett a kutatók azt is megállapították, hogy a vizsgált szőlőfajta fehér bogyójú volt - ez pedig azért is figyelemre méltó felfedezés, mert a régió borvidékét napjainkban elsősorban vörösborairól - különösen a sangiovese szőlőfajtából készülő nedűiről - ismeri a világ. Bár a térségben elvétve ma is termesztenek fehér szőlőt, a kutatás arra utal, hogy az ókorban még ez a szőlőfajta lehetett a dominánsabb.
A római hódítást követően új szőlőfajták jelentek meg a területen, ami arra utal, hogy a birodalom különböző részeiről tudatosan telepítettek be válogatott szőlőfajtákat, sőt, a genetikai összehasonlítás azt is kimutatta, hogy a Cetamurában termesztett domináns szőlőváltozat közeli rokonságban állt két, korábban Dél-Franciaországban feltárt ókori szőlőmaggal, közvetlen biológiai bizonyítékot szolgáltatva ezzel a római kori mezőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiterjedtségére.
A kutatás során a szakértők egy olyan különleges szőlőmagot is azonosítottak, amelynek közeli rokonait ma is termesztik Közép- és Kelet-Európában. Legközelebbi rokona a Magyarországon előforduló, ritka barátcsuha szőlőfajta, amelyet a világon mindössze 0,2 hektáron termesztenek. Az elemzések emellett kimutatták, hogy a szőlőmag ugyanahhoz a szőlőcsaládhoz tartozott, mint a szlovéniai Maribor híres, több mint 400 éves szőlőtőkéje.
Nancy De Grummond, a Floridai Egyetem professzora a felfedezéssel kapcsolatban kijelentette: mindannyiuk számára kellemes meglepetést okozott, amikor kiderült, hogy napjaink világhírű vörösborát valószínűleg egy olyan fehérbor előzte meg, amelyet nemcsak a rómaiak, hanem az etruszkok is termesztettek már a mai Toszkánában.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Iszlám dirhemekből verték első pénzeiket a vikingek 12:52
- Ókori DNS bizonyítja a fehér szőlő toszkánai uralmát 11:51
- Új régészeti bizonyíték támasztja alá Ezékiás király reformjait 11:11
- KIvételes állapotú 1700 éves római márványszobrokat találtak Izraelben 10:30
- Hatvan éve szűnt meg a Tiltott Könyvek Jegyzéke 10:06
- Feltárták Stonehenge ötezer éves prototípusát 09:00
- Marketingkampány miatt tart történelemórát alkalmazottainak a koreai Starbucks 08:12
- Közéleti vita kezdődött Churchill felelősségéről a bengáli éhínségekben 07:32
