Hatezer éve kezdtek kukoricát termeszteni Belize-ben a maják

2026. október 9.-Múlt-kor

A maja régióban már jóval az első nagyobb települések kialakulása előtt, mintegy hatezer évvel ezelőtt megkezdődött a tudatos mezőgazdasági termelés. Ahogy az a Communications Earth & Environment című folyóiratban megjelent új tanulmányból kiderül, a kutatók trópusi talajminták elemzésével azonosították az ősi kukoricatermesztés nyomait a mai Belize területén. A felfedezés bemutatja, hogy a helyi közösségek az évezredek során miként alakították át gazdálkodási stratégiájukat az éghajlati és demográfiai változásokhoz alkalmazkodva.

Összefoglaló
  • Amerikai kutatók talajvizsgálatokkal igazolták, hogy a maja régióban már hatezer évvel ezelőtt megkezdődött a tudatos kukoricatermesztés.
  • A vizes élőhelyek peremén indult mezőgazdaság a klímaváltozás és a népességnövekedés hatására négyezer éve a magasabban fekvő területekre húzódott.
  • A hagyományos, napjainkban is alkalmazott, többféle növényt kombináló gazdálkodási módszerek megismerése kulcsfontosságú volt a régészeti adatok értelmezésében.
Fotó: pexels/Cedé Joey

Az Új-Mexikói Egyetem (UNM) és a Közép-Washingtoni Egyetem munkatársai által vezetett kutatás a korai élelmiszer-termelés szakaszait vizsgálta Közép-Amerikában. A Keith Prufer és Megan Walsh vezette kutatócsoport munkája során két jelentős irányváltást azonosított a mezőgazdasági gyakorlatban.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a földművesek hatezer évvel ezelőtt a magas nedvességtartalmú vizes élőhelyek peremén termesztettek kukoricát. Egy négyezer évvel ezelőtt véget ért szárazabb időszakot követően azonban a termelés fokozatosan áthelyeződött a magasabban fekvő, szárazföldi területekre. Amikor a helyi népességszám kétezer évvel ezelőtt elérte a csúcspontját, a vizes élőhelyek melletti művelést jórészt feladták, és a magaslati területek váltak a termelés központjává.

A tudományos eredmények eléréséhez a kutatók a paleooökológia és az izotópökológia módszereit ötvözték a hagyományos gazdálkodási ismeretekkel. A vizsgálatok alapját az adta, hogy a kukorica sajátos fotoszintetikus folyamata olyan szénizotópos nyomokat hagy a trópusi talajban, amelyek évezredek múltán is kimutathatók.

A Belize déli részén, az ókori Uxbenká városának közelében vett minták kémiai és mikroszkópos elemzését a kutatók a korabeli éghajlati adatokkal is összevetették. A terepmunka során kulcsszerepet játszott Jose Mes helyi mopán maja földműves, aki a napjainkban is alkalmazott polikulturális, azaz a kukoricát, babot és tököt együttesen alkalmazó, pihentetéses technológiák működésébe avatta be a tudósokat.

A közép-amerikai térség történelmében a mezőgazdaság háziasítása alapvető fontosságú volt a komplex társadalmak kialakulásában. Bár a maja civilizáció klasszikus kora, amelyet a monumentális kőépítészet jellemez, jóval később, a Kr.u. 3. században vette kezdetét, a kutatás rávilágít a társadalmi fejlődés korai, agráriumra épülő szakaszára.

A hatezer éves leletek a letelepedett életmód kialakulásának folyamatát rögzítik. A napjainkban is alkalmazott többféleséges vetésforgó, amely magában foglalja a kukorica, a bab és a tök együttes termesztését, évezredek óta fenntartható földhasználatot biztosít a régióban. A magaslati földeken kialakított művelési formákat a klasszikus maja időszakban is folyamatosan fenntartották termeléscsökkenés nélkül.

A kukorica idővel a közösségek társadalmi és gazdasági életének központi elemévé vált a maja nyelvterületen, amely státuszát napjaink étkezési kultúrájában is megőrizte.