Hamis AI-képek terjednek a pompeji vulkánkitörés áldozatairól
A mesterséges intelligencia által generált, a Kr. u. 79-es vulkánkitörés áldozatait ábrázoló hamisított képek és történetek terjedésére hívta fel a figyelmet Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója. Az etikai vitát egy olyan eset váltotta ki, amelyben a félrevezető tartalmakkal próbáltak anyagi hasznot húzni az ókori történelmi tragédiából.
- A pompeji igazgatóság elítélte az áldozatokat ábrázoló hamisított képek közösségi médiás terjesztését.
- Egy nápolyi egyetemi tanárhoz köthető profil a generált tartalmakkal engedélyezetlenül gyűjtött adományokat.
- A régészeti park saját etikai kódexe alapján kizárólag a tudományos célú technológiahasználatot támogatja.
A régészeti park vezetősége egy konkrét közösségi médiás bejegyzés kapcsán adott hangot aggodalmának, amely az Arany Karkötő Házának (Casa del Bracciale d'Oro) áldozatait mutatta be. Az igazgató közlése szerint a közzétett kép és az ahhoz tartozó szöveg egyaránt mesterséges intelligenciával készült, és teljesen valótlan képet fest a történelmi tényekről.
A megtévesztő poszt egy olyan Instagram-profilon jelent meg, amely a Nápolyi II. Frigyes Egyetem egyik kémiaprofesszorához köthető. A helyzetet súlyosbítja, hogy a tartalmat egy adománygyűjtő portállal kötötték össze, így az ismeretterjesztésnek álcázott tevékenység valójában közvetlen anyagi haszonszerzésre irányult. Az igazgatóság hivatalos levélben fordult a nápolyi egyetemhez, hogy tisztázzák a történteket és megvizsgálják az intézmény etikai szabályzatát.
Zuchtriegel visszataszítónak és felelőtlennek nevezte a történelmi áldozatok sorsának ilyen jellegű meghamisítását és a képek manipulatív felhasználását. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az efféle gyakorlat a kulturális és oktatási elszegényedés felé vezet, és teljesen ellentétes a valódi múzeumi értékteremtéssel. A szakember felhívta a figyelmet arra a szélesebb körű problémára is, hogy a mesterséges intelligencia kritika nélküli használata egyre inkább beszivárog az oktatásba, anélkül hogy megfelelő pedagógiai iránymutatások kísérnék. A régészeti park célja nem a modern technológiák elutasítása, hanem egy olyan átfogó társadalmi vita elindítása, amely etikai keretek közé szorítja a múlt digitális feldolgozását.
A pompeji intézmény a mindennapi kutatómunkában és a műemlékvédelemben maga is kiterjedten alkalmazza a fejlett számítógépes technológiákat és a mesterséges intelligenciát. A digitalizációs projektek azonban minden esetben szigorú tudományos protokollok alapján zajlanak a park szakembereinek felügyelete alatt. Egy közelmúltbeli, a Padovai Egyetemmel és a Kulturális Minisztérium régészeivel közös kutatás során például egy menekülő ember útvonalát rekonstruálták az informatikai rendszerek segítségével. Ez a virtuális modell azonban kizárólag a feltárások során rögzített, tényszerű régészeti adatokra támaszkodott, mellőzve minden fiktív elemet. A kutatók álláspontja szerint a hiteles tudományos ismeretterjesztés és a megtévesztő tartalomgyártás közötti határvonalat a szigorú módszertan jelenti.
Az Arany Karkötő Háza és az ott talált áldozatok története különösen érzékennyé teszi a jelenlegi információs visszaélést. A gazdag falfestményeiről ismert lakóépületet a tizennyolcadik századi kezdeti kutatások után az 1960-as és 1970-es években tárták fel teljesen. A munkálatok során a régészek négy ember, két felnőtt és két gyermek maradványaira bukkantak, akiket a vulkáni hamu és a horzsakő temetett maga alá a pincében. A szakemberek az 1860-as években kidolgozott, Giuseppe Fiorelli nevéhez fűződő gipszöntési technikát alkalmazták az áldozatok formájának megőrzésére. Ez a klasszikus eljárás a vulkáni anyagban a lebomló testek után visszamaradt üregeket folyékony gipsszel tölti ki, drámai pontossággal rögzítve a halál pillanatát.
Ez is érdekelhet
A Vezúv Kr. u. 79-ben bekövetkezett kitörése az ókor egyik legpusztítóbb természeti katasztrófája volt, amely települések sorát tette lakhatatlanná a térségben. Pompeji vulkáni hamu alatt konzerválódott romjai évszázadok óta nyújtanak páratlan bepillantást a Római Birodalom mindennapjaiba. A régészeti park az elmúlt időszakban jelentős paradigmaváltáson ment keresztül az emberi maradványok bemutatása terén, hogy megfeleljen a modern etikai elvárásoknak.
A szóban forgó négy áldozat gipszöntvényét 2026 márciusában helyezték el a Nagy Palaestra (Palestra Grande) területén egy új kiállítási koncepció keretében. A hamisított képek ellenőrizetlen terjedése éles ellentétben áll a park által elfogadott etikai kódexszel, amely a halottak méltóságának megőrzését tekinti elsődleges feladatának.
