A vörösterror 133 napja

Gladiátorharc, szex és vallási szócsaták az ókori graffitiken

2015. június 16. 08:32

A mai Törökországhoz tartozó Aphrodisias ősi épületeinek köveibe több száz graffitit véstek bele az ókor utolsó évszázadaiban, adták hírül a régészek, akik szerint hatalmas tudásanyagot rejthetnek e rajzok, amelyek a római, majd bizánci uralom alatt álló település mindennapjairól mesélnek.

Gladiátorharc, szex és vallási küzdelmek az ókori graffitiken
Gladiátorok küzdenek egy aphrodisiasi épület falain található graffitin

A graffitik a római, valamint a bizánci mindennapi élet különböző aspektusairól regélnek: megjelenítik a gladiátorok harcait, a vallási küzdelmeket, a szexualitást és a szekérversenyeket is. „A Kelet-Római Birodalom települései közül Aphrodisias őrizte meg a legtöbb római és bizánci kori falfirkát” - magyarázta Angelos Chaniotis, a Princeton kutatója egy torontói előadásában.

„A graffitik a pillanatnyi helyzetek emlékei, főként éjjelente készültek a karcolások, amelyek többnyire ittas, szórakozott, dühös, esetleg csalódott emberek alkotásai. Ezért is nehéz gyakran értelmezni őket, ám ezért olyan értékesek, a kövek ugyanis hangokat és érzéseket tartanak nyilván” - mondta Chaniotis.

Az utcai rajzok szerzői gyakran szexuális témákat is „kőre vittek”, így számos, többféle módon megjelenített hímvessző bukkan fel közöttük, amelyek különféle pozitúrákban vannak ábrázolva. A főként görögül beszélő város falain számos gladiátorábra is helyet kapott, ami a szakértők szerint nem meglepő, ugyanis a nyugat-anatóliai településen igen népszerűek voltak a gladiátorküzdelmek.

Graffitik egy ókori városból

A városka épületeinek falain a szexualitás témája is helyet kapott

A legtöbb rajz - nem meglepő módon - a harcok színteréül szolgáló stadion falain található. Az egyik ábrán egy, szigonnyal és hálóval felszerelt retiarius és egy karddal és pajzzsal ellátott secutor csap egymásnak, az előbbi győzedelmeskedett, ugyanis a szigonyt diadalmasan a feje fölé emeli, az éle azonban a földön fekvő, sebesült secutor felé mutat. Egy másik rajzon a secutor kergeti a szigonyos harcost, míg egy újabb ábrázoláson már egy bíró felügyeli a küzdelmet. „Minden bizonnyal egy néző örökíthette meg az arénában látott izgalmakat” - így a kutató.

Egy másik kedvelt graffititéma a szekérversenyek voltak; Aphrodisiasban három versenycsapat, a vörösök, zöldek és kékek is képviseltették magukat, amelyek állandóan rivalizáltak egymással. Az ábrák mellett olyan szövegeket is olvashattunk, mint például „győzzenek a kékek”, „rossz passzban vannak a zöldek” vagy „szerencsés kékek”.

A profán témák mellett az égi szféra is helyet kapott a falfirkákon. A görög városban a kereszténység, a zsidó hit, valamint különböző politeista vallási csoportok „versengtek” a hívőkért, és - akár csak egy mai vallási szórólapon - olyan kérdéseket véstek a falakra, mint például: „van-e Isten?” vagy például „hogyan tudunk eljutni egy jobb túlvilágra?” A graffiti volt az egyik fő lehetőség arra, hogy a különböző vallások egymással versenghessenek. A régészek találtak például egy elöljárót ábrázoló szobrot, amelyen a politeista vallások képviselői hirdették hitüket, a keresztények pedig a „Mária szülte Jézust” válasszal próbálták megcáfolni a több istenre vonatkozó érveléseiket. A városban jókora zsidó népesség is élt, rájuk, illetve vallásukra a menórarajzok utaltak.

Chaniotis szerint a legtöbb graffiti i. sz. 350 és 500 közötti évekből származott, s minden bizonnyal akkor áldozott le koruk, amikor Jusztiniánusz lett a bizánci császár 527-ben. Az uralkodó korlátozta a zsidó, illetve a politeista vallásokat, valamint sok esetben be is tiltotta a követésüket. A város nevét is meg kellett változtatni Stauropolisra, ugyanis Aphrodisias Aphrodité, a „letűnt” görög vallás egyik szereplőjének nevéből származott. A többistenhívő, valamint a zsidó jelképek idővel visszaszorultak, s gyakran a falfirkák közül is igyekeztek eltüntetni ezeket, azonban rengeteg megmaradt, s bár a város a hetedik században elnéptelenedett, a „graffitik egyfajta megkövesedett hangokként a mai napig közvetítik számunkra Aphrodisians lakóinak érzéseit, gondolatait”, tette hozzá a kutató.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!