Furcsa betegségek a középkorból
2015. február 9. 08:32
Miért táncolt 1518 nyarán négyszáz strasbourgi az utcán addig, amíg össze nem rogytak? Vajon melyik betegség kezeléseként kellett liszteszsákkal csapkodni a pácienst? Miért hívták a 15. század végén francia betegségnek a szifiliszt? Melyik ma is gyakori betegséget hitték a boszorkányok átkainak? Öt középkori betegségnek eredtünk a nyomába.
Korábban
Görvélykór
A görvélykór – más néven skrofula – egy tuberkulotikus gyulladás a nyaki mirigycsomóban. Neve onnan ered, hogy a betegség lefolyása során a nyaki mirigyek nagyon megduzzadnak, ezáltal az egész nyak megvastagszik, rövidebbnek látszik, és egy disznó nyakára emlékeztet (a "scrophulae" disznócskát jelent). A középkorban igen gyakori betegségnek számított, elcsúfította az arcot, gennyedzést okozott, s akár végzetes kimenetelű is lehetett.
A köznyelvben „mal le roi” vagy king’s evil néven említett betegségről a 11-12. századtól egészen a 18. századig tartotta magát az a nézet, hogy a francia és az angol király puszta érintésével meg tudja gyógyítani. A királyok eme „varázserejének” története – habár csupán a 12. századra terjedt el véglegesen Franciaország és Anglia területén – a középkorban az első századokig, a szakrális királyságok kialakulásáig nyúlik vissza. A néphit szerint a királyi gyógyító tulajdonság valamely egyházi személy általi, olajjal történő felkenésből (unctio) származott.
A rituálé során a beteget a király megérintette a fertőzött területen, majd keresztet vetett rá, a szertartást követően pedig kezet mosott (Franciaországban ennek a víznek is gyógyító erőt tulajdonítottak). A francia király a szertartás alatt valószínűleg szakrális szavakat, az angol pedig imákat mormolhatott. A keresztet rajzoló angol uralkodó ujjai között egy arany érmét tartott, amelyet a beteg nyakába akasztott. A 16. századtól kezdve azonban az emberek többé már nem könyöradományt láttak ebben az érmében, hanem gyógyító talizmánként tekintettek rá, amelyekkel természetesen az élelmes kereskedők komoly üzleti tevékenységet folytattak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Huszonegy év alatt tárta fel egy amatőr kincskereső a 16. századi hajó kincsét tegnap
- Újra ásnak Göring farkasvermi házánál a rejtélyes csontvázleletek miatt tegnap
- 250 éves katonai pékműhelyt tártak fel Connecticutban tegnap
- Több millió eurót érő Lalique-ékszereket raboltak el egy francia múzeumból tegnap
- Kutyaszőrrel gyógyíthatták a másnaposságot 3000 évvel ezelőtt tegnap
- DNS-vizsgálattal azonosítottak egy amerikai függetlenségi háborúban elesett katonát tegnap
- Ötféle teát semmisítettek meg a bostoni teadélután során 2026.07.06.
- Pandzsábi iratokból azonosítottak 9909 világháborús áldozatot 2026.07.06.















