Földrengésekről is beszámolnak egy 500 éves azték kódex piktogramjai

A földmozgások emlékei

A felfedezésről Gerardo Suárez, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem kutatója és Virginia García-Acosta, a Szociálantropológiai Kutatások és Felsőbb Tanulmányok Központjának szakértője számolt be a Seismological Research Letters című szeizmológiai szakfolyóiratban. A páros a korábbiakban is részletekbe menően tanulmányozta a Mexikó történelmi múltjában előfordult nagyszabású földmozgásokat, illetve kereste azok nyomait, amelyekről eddig hiányosak a tudomány ismeretei.

Mint a kutatók megjegyezték, a piktogramok sajnos nem szolgálnak részletes adatokkal az események helyéről, súlyosságáról, illetve az általuk okozott kárról, azonban a spanyol hódítást követően keletkezett más, krónikaszerű kéziratokkal együtt kiterjesztik Mexikó írott szeizmológiai történetét egészen a 15. századba.

„Két okból nem meglepő, hogy léteznek prehispán feljegyzések, amelyek földrengésekről számolnak be: a földrengések gyakoriak ebben az országban, és emellett fontos jelentéssel is bírtak a mai Mexikó eredeti lakosainak kozmológiai világképében” – mondta el Suárez.

A mezoamerikai civilizációk ciklikusnak tartották a világegyetem történetét, az egymás utáni korokat, avagy „Napokat” áradások, szélviharok, tűzvészek és egyéb természeti katasztrófák pusztították el, mielőtt egy új Nap születésével egy újabb kor vette kezdetét. E nézetrendszer szerint a jelenlegi, ötödik Napot földrengések fogják elpusztítani.

Suárez és García-Acosta az óriási pusztítással járó, Richter-skála szerinti 8,0-s erősségű 1985-ös mexikóvárosi földrengést követően kezdtek el a történelmi földmozgásos kataklizmákkal foglalkozni. 1996-ban jelent meg összefoglaló művük Földrengések a mexikói történelemben címmel.

„Eddig azonban nem birkóztunk meg a földrengések piktográfiai ábrázolásaival” – mondta el Suárez. „Nemrégiben kezdtünk bele e piktográfiai ábrázolás, illetve más, közvetlenül a spanyol hódítás után írt szövegek részletesebb tanulmányozásába.”

1. A földmozgások emlékei
2. Nem minden titkot árulnak el

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban