Fókabőr és kézirat – egy középkori énekeskönyv lehet Norvégia legősibb kódexe
2025. november 8. 19:30 Múlt-kor
Egy szokatlan, fókabőrrel borított énekeskönyv lehet Norvégia legrégebbi könyve. A liturgikus kódex – amelyet valószínűleg Kr. u. 1200 körül készített egy helyi kézműves – több mint nyolcszáz év keresztény dallamvilágát őrzi.

A Norvég Nemzeti Könyvtár épülete (Forrás: Wikipédia / Közkincs)
Korábban
A Hagenes-kódexként ismert kézirat mindössze két pergamenlapból áll. A fókabőrből készült borítón még ma is láthatók az apró szőrszálak – ennek köszönhető, hogy a könyv világszinten is egyedülállónak számít.
Középkori hangok fókabőrbe burkolva
A Norvég Nemzeti Könyvtár restaurátorai szerint a könyvben latin nyelvű szövegek és nyolc középkori egyházi ének kottái találhatók. Néhány lap sajnos hiányzik, de a fennmaradt részek is elegek ahhoz, hogy általuk pontosabb képet kaphassunk a középkori norvég liturgiáról. A rusztikus kézírás alapján a szakértők megállapították: a könyv valószínűleg nem egy kolostori másolóműhelyben készült, hanem egy norvég kézműves saját kezű munkája lehetett. „Olyan, mintha egy vidéki pap vagy kántor mindennapi használatra készítette volna” – mondta Chiara Palandri, a könyvtár restaurátora.
A fókabőrbe kötött kódex minden részletéhez valamilyen helyi anyagot használtak fel. A borító például fókabőrből, a záró pánt pedig rénszarvasbőrből készült.
Fókabőr a kolostorok polcain
Egy nemrég elvégzett kutatás egyértelműen bebizonyította, hogy a franciaországi ciszterci szerzetesek a 12–13. században szintén használtak fókabőrt egyes kódexeikhez. A felhasznált bőrök többek között Skandináviából, Izlandról, Grönlandról és Skóciából érkeztek. A Hagenes-kódex azonban ezeknél is egyedibb: a helyben készült könyv ugyanis a norvég kézművesség egyik legősibb bizonyítéka lehet.
A legősibb norvég könyv nyomában
A kódex anyagát a kutatók DNS-vizsgálatoknak vetették alá, amelyek megerősítették: a borító valóban fókabőrből készült. A Norvég Nemzeti Könyvtár szakemberei további kutatásokkal szeretnék meghatározni a pergamen és a bőr pontos eredetét, hogy végleg eldőljön: valóban ez-e a legősibb fennmaradt norvégiai kódex. „Ha bebizonyosodik, hogy a kézirat Norvégiában készült, akkor hivatalosan is ez lesz az egyetlen ismert, fókabőrbe kötött norvég középkori könyv” – mondta Palandri.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását 11:23
- 10:17
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont tegnap
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ tegnap
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa tegnap
- Érintetlen ókori maja várost tártak fel Mexikóban tegnap
- Nem voltak ritkák a drasztikus aszályok az újkori Magyarországon tegnap
- Kiterjesztett valósággal mutatják be a francia kulturális örökséget tegnap













