7 végzetes pillanat

Mi történt a szülinapomon?

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: november  •  Nap: 19
25 találat
[1]

1189. november 19.

III. Béla hazarendeli a magyar kereszteseket

A magyar sereg az Oroszlánszívű Richárd vezetése alatt vonuló III. keresztes hadjáratban vett részt 1189-ben.A magyar kontingensnek Adrianopolisz vidékéről kellet visszafordulnia. III. Béla intézkedésének valószínű oka az lehetett, hogy veje, II. (Angelosz) Izsák bizánci és I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár konfliktusba keveredett.

[2]

1274. november 19.

A német birodalmi gyűlés II. Ottokár cseh királyt megfosztja hűbérbirtokaitól

[3]

1490. november 19.

Miksa római király hadai bevonulnak Székesfehérvárra

[4]

1493. november 19.

Kolombusz felfedezi Puerto Rico-t

Kolombusz az Újvilág felé tartó második útján fedezte fel Puerto Rico-t.

  • Puerto Rico history
  • The history of Boriken (Puerto Rico)

    [5]

    1523. november 19.

    Giulio de Medici VII. Kelemen néven a pápai trónra lép

    Giulio de Medici, az utolsó reneszánsz pápa VI. Adorján halála (IX. 14.) után az utolsó előtti reneszánsz pápa, X. Leó (Giovanni de Medici) unokaöccseként, VII. Kelemen néven lép a pápai trónra. A konklávé két hónapig tartott, mert a bíborosok gyülekezete két táborra oszlik. I. Ferenc francia király hívei állnak V. Károly császár híveivel szemben. VII. Kelemen Franciaország pártján áll. Francia segítséggel szeretne véget vetni a Habsburgok európai és főként itáliai hegemóniájának. VII. Kelemen, e feddhetetlen, jámbor lélek igencsak híján van a tetterőnek. Casparo Contarini, velencei követ mondta róla: "Bár kifejezi óhaját, hogy felszámolja az egyházon belüli visszásságokat, de elhatározását nem képes megvalósítani és egyetlen intézkedést sem hoz."

    [6]

    1571. november 19.

    Megszületett Lackner Kristóf humanista

    A magyar államtudományi irodalom egyik korai képviselője Sopronban látta meg a napvilágot. Családja Bajorországból származott, ő a csepregi kollégiumban tanult magyarul. A grazi evangélikus gimnáziumba járt, jogi végzettséget a padovai egyetemen szerzett. Ötvös lett, 1599-től tanácsos volt Sopronban, 1600-tól nemes, címerét maga tervezte, jelentése: jogtudós és író. 1603-ban városbíró lett, 1604-ben pedig megalapította a Soproni Tudós Társaságot. 1613-tól polgármester, majd 1620-ban asztalnok és palotagróf címet kapott. 1626-ban letette hivatalát, vagyonát jótékony célokra hagyta. Egész munkásságán érezhető volt az újsztoikus eszmevilág. Államtudományi munkáiban II. Mátyás kormányzatát tekintette példának. Több latin nyelvű iskoladrámát is írt, s ezeket a soproni diákság adta elő. Mint rézmetsző és ötvös is kiváló volt, több könyvét saját metszeteivel díszítette. Szülővárosában hunyt el 1631. december 29-én.

    [7]

    1608. november 19.

    II. Mátyást királlyá koronázzák Pozsonyban

    [8]

    1665. november 19.

    Rómában meghal Nicolas Poussin

    Poussin, akinek művészetére nagy hatást gyakorolt Raffaello (1520. IV. 6.) és Tiziano (1576. VIII. 26.) festészete, a XVII. századi klasszicista festészet legjelentősebb alakja. A művész 1624-től Rómában élt; római tartózkodását csupán egyszer, a Louvre díszítésére kapott királyi megbízatás elvégzésére szakította meg 1640 -és 1642 között. Poussin kb. 350 olajfestményt és 1000 rajzot hagyott az utókorra. Ókori irodalmi, vallásos és mitológiai témákhoz visszanyúlva elsősorban idealizált alakokat és tájakat ábrázolt, a háttérben megfestett romokkal heroikus hangulatot teremtett képein.

    [9]

    1682. november 19.

    I. Lipót és Thököli Imre fejedelem biztosai Bécsben fegyverszünetet kötnek

    [10]

    1711. november 19.

    Megszületett Mihail Lomonoszov, a felvilágosodás első jelentős orosz képviselője

    Mihail Vasziljevics Lomonoszov Gyenyiszovkában született. A moszkvai Szpasszkij-kolostor akadémiáján tanult, majd bányászati tanulmányokat folyatatott a szentpétervári akadémián. Németországi tanulmányútján filozófiát hallgatott és természettudományi ismereteket szerzett. 1742-től a szentpétervári akadémián fizikát tanított, 1745-ben a kémia professzorává nevezték ki. Ő volt az első, aki orosz nyelven tartotta előadásait. Megírta az első, valóban tudományos orosz nyelvtant, egységesítette az orosz helyesírás szabályait. Lerakta a kinetikai hő- és gázelmélet alapjait; megfogalmazta, majd kísérletekkel igazolta a tömegmegmaradás törvényét, s meghatározta az abszolút 0 fok létezését. Mint geológus a földtani változások állandóságát, a történések folyamatosságát hirdette. Tudományos és filozófiai nézeteiben a materializmus talaján állott, s nagy eszmei hatást gyakorolt a XIX. század eleji haladó gondolkodókra és később a nagy orosz forradalmi demokratákra. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett. Az intézmény 1940-től a nevét viseli. Tagja volt a szentpétervári akadémiának. Verseket, tragédiákat és eposzt is írt. Az orosz költészetben meghonosította az antik versformákat. Szentpétervárott hunyt el 1765. április 15-én.

    [11]

    1711. november 19.

    II. Rákóczi Ferenc és kísérete Danckába (Danzig) költözik

    [12]

    1725. november 19.

    III. Károly Fiumét szabadkikötővé nyilvánítja

    [13]

    1805. november 19.

    Megszületett Ferdinand Lesseps

    Ferdinand Lesseps Versailles-ben született. 1825-ben alkonzul-helyettes lett Lisszabonban, 1828-ban Tuniszba, 1832-ben Alexandriába helyezték. Itt kezdte tanulmányozni a Szuezi-csatorna építésének javaslatát, amely Napóleon egy mérnökétől, Le Pére-től származott. Mohamed Alival, az alkirállyal és fiával, Szaíddal ápolt barátsága révén remélte, hogy ő végezheti el e nagy munkát. Kairóban egy pestisjárvány leküzdésével foglalkozott, majd 1839-ben Rotterdamba helyezték. Szolgált Malagában és Barcelonában, majd madridi követ lett. 1849-ben küldöttséget menesztett Rómába, Mazzini köztársaságát próbálva összebékíteni a pápasággal. Amikor Franciaországban konzervatív törvényhozó nemzetgyűlés állt fel, Lessepset visszahívták és megrovást kapott. A francia csapatok restaurálták a pápa hatalmát, az ő diplomáciai pályája pedig félbetört. 1854-ben Szaíd lett Egyiptom kedivéje, aki aláírta a koncessziós törvényt, mely engedélyezte Lesseppsnek a szuezi földszoros átvágását. Két térképész, Linant Bey és Moguel Bey segítségével elkészítette az első terveket a Földközi- és a Vörös-tenger összekötésére. Ezt egy nemzetközi mérnökbizottság némi módosítással elfogadta. Az 1858-ban megalakult részvénytársaság tőkéjének felét a lelkes franciák jegyezték. 1859. április 25-én Port Szaídnál Lesseps megtette az első csákányütést. Tíz év múlva, 1869. november 17-én Eugénia francia császárné és Iszmáíl kedive felavatták a Szuezi-csatornát. 1875-ben a britek megvették Iszmáíl valamennyi részvényét, s a csatorna többségi tulajdonosai lettek. Lesseps 1869-ben bonapartista képviselőjelölt lett, de megbukott. 1879-ben a Nemzetközi Földrajztudományi Társaság állást foglalt a Panamai földszoros átvágása mellett. A 74 éves Lesseps vállalta a lebonyolítást, nem tudta azonban felmérni a feladat nehézségeit, úgy vélte, a csatorna zsilipek nélkül is megvalósítható, bár a nyomvonalat 300 m magas vízválasztó és a Charges folyó is keresztezte. A munka túlnőtt egy magántársaság lehetőségein, s csakhamar elakadt. Lesseps cégét 1889-ben felszámolták. 1892-ben állami vizsgálat kezdődött, s perbe fogták a vállalat csődgondnokait. Lessepset és fiát, Charles-t öt évre ítélték. Azonban csak Charles került börtönbe, s a fellebbviteli bíróság később megsemmisítette az ítéletet. A Panama-ügy hatalmas botrány lett, s kihatott a francia állam történetére is. Lesseps a botrány dacára megőrizte népszerűségét. 1894. december 7-én halt meg La Chénaie-ben.

    [14]

    1808. november 19.

    Karl von Stein birodalmi báró reformintézkedést hoz

    Karl von Stein birodalmi báró, porosz főminiszter megkísérli reformpolitikájával (1807. X. 9.) megújítani a porosz államot a tilsiti béke (1807. VII. 7/9.) vérvesztesége után. A városi szabályzat (1808. XI. 19.) a pénzügyi, az iskola- és szociálpolitika terén bizonyos autonómiát biztosít a városoknak, amire a cenzusos választójog alapján megválasztott városi képviselők ügyelnek. Az 1808. november 24-i ediktum szakminisztériumok felállításával rendezi újra a kormányzatot. A jobbágyfelszabadításról Stein már 1807. X. 9-én kiadott egy rendeletet. Miután ismeretessé vált egy Napóleon-ellenes írása, Steint a francia császár nyomására 1808. december 16-án elmozdították.

    [15]

    1823. november 19.

    Meghal Franz Schubert

    31 éves korában, Bécsben meghal az osztrák zeneszerző, Franz Schubert. A népiskolai tanító tehetséges fiát 1808-tól a bécsi udvari zenekar internátusában többek között Antonio Salieri tanította. 1818-tól Schubert szabadfoglalkozású zeneszerzőként élt Bécsben. Állandó alkalmazás hiányában - kétszer próbálkozott sikertelenül zenekarvezetői tisztség megszerzésével - a művész szegényes körülmények között élt, s gyakran talált barátai körében menedéket, akiknek társasági összejöveteleit `schubertiádák`-nak nevezték el. A pénzügyi gondok és szakmai csalódások ellenére Schubert hatalmas művet alkotott, mely a romantikus zene tetőpontjának számít. Jelenős írók több mint 600 költeményének megzenésítésével, Wolfgang Amadeus Mozart és Joseph Haydn művészetére támaszkodva Ludwig van Beethoven csodálatát elnyerve sikerült eredeti alkotásokat létrehoznia s a műdalt érvényre juttatnia. Ezenkívül a művész kamara- és zenekari műveket, hét misét, kilenc szimfóniát és táncokat komponált. Egyetlen nyilvános koncertje, 1828. III. 26-án nagy művészi sikert aratott.

    [16]

    1831. november 19.

    Megszületett James Abram Garfield, az USA 20. elnöke

    Szegény farmercsaládból származott. 1856-tól az ohiói egyetem tanára volt. 1859-ben kezdte politikai pályafutását, amikor Columbusban tagja lett Ohio állam törvényhozásának. Részt vett a polgárháborúban (az északi hadsereg tábornoka lett), majd 1862-ben beválasztották az amerikai képviselőházba. Itt szolgált különböző funkciókban a pénzügyek szakértőjeként. 1880-ban az ohiói törvényhozás delegálta az amerikai szenátusba. Ugyanebben az évben a chicagói republikánus konvenció őt jelölte az Egyesült Államok elnökének, s novemberben meg is választották. 1881. március 4-én lépett hivatalba, s mindössze 4 hónapot volt elnök: 1881. július 2-án egy washingtoni vasútállomáson merényletet követtek el ellene. (A tettes azért lőtte le, mert nem kapott meg tőle egy diplomáciai állást.) Hosszas szenvedés után hunyt el 1881. szeptember 19-én.

    [17]

    1841. november 19.

    Megszületett Schulek Frigyes építész

    Pesti tanulmányai után Bécsben E. van der Nüllnél és A. von Siccardsburgnál, a bécsi opera tervezőinél, majd F. Schmidtnél tanult. 1867 után Pesten dolgozott, később itáliai tanulmányutat tett. Ezután Steindl Imre irodájába került, majd a Műemlékek Országos Bizottságának építésze volt, 1903-11 között a műegyetemen tanított. A magyar eklektikus építészet jeles alakjaként szerzett hírnevet, vonzalmát a neoromán és neogót stílushoz a romantikus nemzeti eszme hatotta át. 1873-96 között neogót stílusban teljesen átépítette a budavári Nagyboldogasszony-(Mátyás-)templomot. 1895-1903 között tervei szerint épült meg a Halászbástya, amely Schulek szerint `a magyar eszmevilágnak emel maradandó várat`, s amely a XIX. század vége kulissza-architektúrájának a középkori művesség gazdagságát bemutató, öncélú remeke. Ismert neoromán alkotásai: a szegedi evangélikus templom (1880-83), a Jánoshegyi Erzsébet-kilátó (Klunzinger Pállal), a pécsi Zsolnay-emlékmű és a szegedi fogadalmi templom terve. Számos középkori műemlék helyreállítása is az ő nevéhez fűződik, restaurálásai a kor elveinek megfelelő alkotások: a lőcsei városháza második emelete és pártázata, a nagybányai Szt. István-torony, a pozsonyi klarissza és ferences templomok tornyai, a kisszebeni, az ákosi és karcsai templomok átépítése. Balatonlellén hunyt el 1919. szeptember 5-én.

    [18]

    1855. november 19.

    Meghal Vörösmarty Mihály

    Pesten meghal Vörösmarty Mihály költő, író, drámaíró, akadémikus, a magyar romantika és a reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja. Apja gazdatiszt, majd bérlő volt, ő maga a fehérvári ciszter, majd a pesti piarista gimnáziumban tanult. 1817-től a pesti egyetemen jogot hallgatott, 1824-ben tett ügyvédi vizsgát. Apja halála után, 1818-tól a Perczel-családnál volt házitanító. Diákkori verseiben Perczel Etelka iránti szerelme, s a hazafiúi érzés dominált. 1823-tól dolgozott eposzán, a Zalán futásán, amely 1825-ben a reformkori magyar irodalom nyitánya lett. Számos íróval, köztük Szemere Pállal, Toldy Ferenccel került kapcsolatba, az Aurora munkatársa, Kisfaludy Károly körének tagja lett. 1828-tól a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője volt. 1834-ben a Várszínház adta elő darabjait, műveinek gyűjteményes kiadásáért akadémiai jutalmat kapott. 1837-ben a későbbi Nemzeti Színházat Árpád ébredése című darabjával nyitották meg. 1837-43 között az Athenaeumot szerkesztette Bajzával és Toldyval. Kapcsolatba került Kossuthtal, Wesselényivel, Széchenyivel, utóbbi híve lett, de a Kelet népe vitájában Kossuth mellé állt. 1841-ben ismerkedett meg a 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurával, akit később feleségül vett. 1848. március 15-ét Szabad sajtó című versével üdvözölte, az első népképviseleti országgyűlés tagja lett. A szabadságharcot verseivel és cikkeivel támogatta, a trónfosztás után a kegyelmi szék bírája lett. Világos után bujdosott, majd feladta magát, végül felmentették. 1850-től Nyéken élt mint földbérlő, betegen és lelkileg összeomolva. 1855-ben halt meg, temetése az önkényuralom elleni tiltakozássá vált.
    Hírnevét a nemzeti tudatot erősítő honfoglaláskori eposza, a Zalán futása alapozta meg, amely a harcok megjelenítése mellett magyar mitológiát próbált teremteni. Későbbi eposzai is részben a nemzeti múlttal foglalkoznak, részben egy elképzelt tündérvilágot mutatnak be (Cserhalom, Eger, Tündérvölgy, A Délsziget, Magyarvár, A rom, Széplak, A két szomszédvár). Korai drámái is hasonló világot ábrázolnak. Jelentős néhány balladája (Szilágyi és Hajmási, A búvár Kund), tündérmese, filozófia népiesség egyesül Csongor és Tünde című drámai költeményében, melyet Gergei Albert Árgigusa nyomán írt. Politikai lírája támogatja a letiport lengyeleket (A hontalan, Az élő szobor), hazai kérdésekkel foglalkozik A magyartalan hölgyhöz, Az úri hölgyhöz, Az unalomhoz, Mit csinálunk? A sors és a magyar ember, Országháza című verseiben. Lírájából kiemelkedik a Szózat, amely a haza iránti rendületlen hűségre buzdít, a nemzeti történelem dicső és tragikus eseményeit idézi, a jobb jövő hitét árasztja, de a nemzeti tragédia lehetőségét is felmutatja. Liszt Ferenchez írt ódája a reformkor képeit tárja elénk, Honszeretet és Jós lat című verseiben a nemzet és a nép egységének megvalósítására hívja fel a figyelmet. Történetfilozófiai megközelítésben tárgyalja az emberiség sorsát a Guttenberg albumba, Az emberek és a Gondolatok a könyvtárban című verseiben. Utóbbi, a magyar líra legnagyobb ívű gondolati költeménye, a haladás szerepét vizsgálja a történelemben. Írt humoros zsánerképeket és rövidebb elbeszélő költeményeket, legszebb köztük a lírai Szép Ilonka. Szerelmi költészete fellángol a Laura-versekben, ezek kiemelkedő darabjai a Késő vágy, A merengőhöz és az Ábránd, melyekben az ifjúi vágy és a korral járó életbölcsesség elegyedik. Drámáiban eleinte a végzetes szenvedélyek domináltak (Vérnász, Marót bán), később a történelem sokrétű ábrázolása érvényesült (Czillei és a Hunyadiak). Kiválóak Shakespeare-fordításai (Lear király, Julius Caesar). Időskori lírájának kiemelkedő darabjai az Előszó és A vén cigány, mindkettő kozmikus képekkel fejezi ki a nemzetnek a szabadságharc bukása utáni életérzését. A magyar költői nyelv egyik megteremtője volt, s első világirodalmi léptékű költőnk, akinek hatása a későbbi korok irodalmára is meghatározó volt. Az MTA 1830-ban választotta rendes tagjai sorába.

    [19]

    1860. november 19.

    Meghal Markó Károly

    Villa Appeggiben meghal Markó Károly festő. A magyar tájképfestészet első, nagy hatású, iskolát teremtő mestere Lőcsén született 1791. szeptember 25-én. Gyermekkorában apjától tanult rajzolni és festeni. 1818-ban Pestre ment tanulni, 1822-től a bécsi akadémián folytatta tanulmányait. A tanulóévek után Kismartonban és Gömörben dolgozott, ekkor festette fiatalkori fő művét a Napfényes Visegrádot. 1832-ben Rómában telepedett le, ekkor készültek nagyszabású művei: Róma látképe, Szüret. 1843-ban súlyos szembaj támadta meg, kezelésére Firenzébe költözött. Itt készült a nagy méretű Naplemente a bécsi képtár részére. 1847-től a Firenze melletti Villa Apeggiben élt. Bár élete nagy részét külföldön töltötte, tanítványai és a Műegylet kiállításai révén a magyar művészeti élettel rendszeres volt a kapcsolata. Markó, korának egyik leghíresebb tájképfestője gondos elmerüléssel, klasszicista stílusban festette a képeit. Számos festménye van külföldön köz- és magángyűjteményekben. Önarcképe a firenzei Uffizi képtárban látható. Művészi hagyatékát 1861-ben közadakozásból a Képcsarnok-egylet vette meg, a Nemzeti Múzeum számára.

    [20]

    1875. november 19.

    Megszületett Kalinyin

    Mihail Kalinyin Verhnyaja Troica-ban született. Eredetileg lakatos volt. 1898-ban az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt egyik alapítója volt, majd 1903. évi pártszakadáskor a bolsevik frakcióhoz csatlakozott. 1912-től a bolsevik Központi Bizottság póttagja lett. A forradalom után, 1917-19-ben a Petrográdi Városi Duma elnöke, ezután az Összoroszországi (1922-től a Szovjetunió) Központi Végrehajtó Bizottságának elnöke, majd 1938-tól a SZU Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, vagyis 1919-1946 között az ország államfője volt. Bár nem helyeselte Sztálin intézkedéseit, mindvégig lojális maradt hozzá. Halála után róla nevezték el a Litvánia és Lengyelország közötti orosz exklávéban fekvő Kőnigsberg városát (Kalinyingrád).

    [21]

    1891. november 19.

    Meghal Csiki Gergely, a magyar kritikai realista dráma megteremtője

    Pankotán látta meg a napvilágot 1842. december 8-án. Tanulmányait a bécsi Augustineumban végezte, ahol nyolc idegen nyelvet sajátított el. Az első elbeszéléskötete álnéven jelent meg, első vígjátékát Jóslat címen a Nemzeti Színház mutatta be. Kezdetben az újromantikus irányt követte. A proletárok című első nagyhatású realista színművét 1880-ban adták elő, nagy sikerrel (1945 után Ingyenélők címmel játszották). Az 1900 körüli években a Nemzeti Színház legtöbbet előadott szerzője volt. Írt tragédiákat, társadalmi színműveket, vígjátékokat és bohózatokat. Jelentős műfordítói munkássága is. Ismert művei még: Cifra nyomorúság, Mukányi, Buborék és főként A nagymama. Műveit számos nyelvre lefordították.

    [22]

    1900. november 19.

    Először használnak triciklit Magyarországon

    1900. november 19-én Budapesten először használták a triciklit, a hátsókerék-meghajtású háromkerekű szerkezetet, amelyet Csonka János mérnök tervezett, s a GANZ-gyárban készítették el. A jármű elektromos megszakító gyújtással, önműködő szívószeleppel, de tengelykapcsoló és sebességváltó nélkül működött. Szerkezete igen egyszerű volt, mivel szakemberek híján a hibák javítása nehezen volt megoldható. A motor teljesítménye 2,3 lóerő, legnagyobb sebessége 25 km/óra volt, motorfékkel és hátsó tengelyfékkel látták el. A jármű 50 kilós postazsákokat vitt, főleg a pesti oldalon. Budán a meredek utakon továbbra is lovaskocsikat alkalmaztak. A tricikli arról is nevezetes, hogy hazánkban először itt alkalmaztak alumíniumot szerkezeti anyagként. A posta több mint 20 éven át ezzel a járművel végezte a levélgyűjtést, a kocsikat 1924-ben vonták ki a forgalomból. Az utolsó példány a Közlekedési Múzeumban látható. Csonka 1904-ben négykerekű autót is tervezett a postának.

    [23]

    1905. november 19.

    Ünnepélyesen megnyitják a Szent István Bazilikát

    Budapesten 1905. november 19-én ünnepélyesen megnyílt a Szent István-templom (Bazilika), amelynek tulajdonjogát 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Magyar Katolikus Egyháznak. A lipótvárosi tanács 1845-ben bízta meg Hild Józsefet egy reprezentatív templom tervezésével. Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését - Hild halála miatt - 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola 1868-as beomlása után több részletében is átdolgozta elődje terveit. Ennek köszönhető, hogy a kelet-nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánszban fogant architektúráját tükrözi. A munkálatokat Ybl Miklós halála után - egészen a befejezésig - Kauser József vezette. A zárókő 1906. december 8-i elhelyezésénél megjelent I. Ferenc József császár. Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett szentmise áldozatot mutattak be. A Szentszék által 1931-ben `basilica minor` rangra emelt templomot számos képzőművészeti alkotás, köztük Székely Bertalan, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Feszty Árpád, Ferenczy Béni és Pátzay Pál munkái díszítik. A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Lipót-kápolnában. A bazilika - egy német keresztény hetilap olvasóinak adakozásából - 1990-ben kapott új harangot, az 1944-ben elrabolt helyébe. Teljes felújítás 1983-ban kezdődött el nagyobb részt állami támogatással. A 2003-ban befejeződött rekonstrukció nemcsak egyszerű felújítás volt, mert voltak olyan elemei a bazilikának, amelyek csak most készülhettek el, például az ólomüveg-ablakok, amit eredetileg az oldalhajókba terveztek. A munkálatok során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak

    [24]

    1969. november 19.

    Pelé ezredik gólját lövi

    A brazilok legnagyobb futballsztárja 909. első osztályú mérkőzésén belőtte ezredik gólját.

    • Pelé belövi... >>>
    • Pelé portál... >>>

      [25]

      1992. november 19.

      Palotás János lesz a Vállalkozók Pártjának elnöke

      A parlamentben új párt szerveződik Palotás János országgyűlési képviselő körül. Ide lép be Petrenkó János is. Mindketten vállalkozók, egyikük az MDF, másikuk az MSZP támogatásával jutott az Országgyűlés padsoraiba. Két irányból érkezve fordítottak hátat az ideológiáknak, és kezdték építeni gyakorlati világképüket. Palotás János a feltörekvő, a Fidesz hajdani korosztályhatárát épp csak túllépő sikeres menedzser mintaképe. A taxisblokád egyenesben közvetített tárgyalásai után tört fel igazán csillaga, jelezve, mekkora szerepe lehet a tömegkommunikációnak a politikában, ha a nézők megérzik a személyiséget. (Jellemző, hogy a hosszú tárgyalások után az a kompromisszum született meg, amelyet az egyik képviselő rögtön javasolt - csak épp jelentéktelen külsejű, kishivatalnok-típusú ember lévén, szavai nem hatottak a nagyközönségre.) Palotás János pártja a vállalkozók pártja kíván lenni elsősorban. Ellenzéki színezetű párt, amennyiben nincs megelégedve a kormány gazdaságpolitikájával: lassú az engedélyek ügyintézése, magasak az adók stb.