Elveszett görög drámát ábrázol a Nagy-Britanniában talált mozaik

Nem Homérosz Iliászát, hanem Aiszkhülosz egy elveszett görög tragédiáját ábrázolja az a lenyűgöző római kori mozaik, amelyet Nagy-Britanniában fedeztek fel. A Leicesteri Egyetem friss kutatása bizonyítja, hogy a római Britannia elitje sokkal kozmopolitább és műveltebb volt a vártnál, a helyi mesteremberek pedig egy olyan, az egész ókori Mediterráneumot behálózó „katalógusból” dolgoztak, amelynek mintái 800 évre nyúltak vissza.

A Britannia című régészeti szakfolyóiratban publikált legújabb tanulmány újraírja a 2020-ban az angliai Rutland grófságban (Ketton közelében) feltárt, országos jelentőségű római mozaik történetét. A pandémia alatti lezárások idején egy helyi lakos, Jim Irvine által a családi birtokon felfedezett, majd a Historic England és a Leicesteri Egyetem Régészeti Szolgálata (ULAS) által feltárt leletről a szakértők kezdetben úgy vélték, hogy Homérosz Iliászának jeleneteit ábrázolja.

Dr. Jane Masséglia, a kutatás vezetője, a Leicesteri Egyetem ókortörténész docense azonban részletes ikonográfiai elemzéssel kimutatta: a mozaik valójában egy sokkal ritkább, mára elveszett görög tragédia, az i. e. 5. századi athéni drámaíró, Aiszkhülosz A phrügök (vagy Hektór megváltása) című művének narratíváját követi.

A tizenegy méter hosszú, étkezők padlóját díszítő mozaik három drámai jelenetben meséli el a görög hős, Akhilleusz és a trójai herceg, Hektór történetét. Az elsőn a két hős ádáz párbaja látható, a másodikon Akhilleusz a harci szekeréhez kötve hurcolja Hektór holttestét, a harmadikon pedig Priamosz trójai király kiváltja fia földi maradványait.

A kulcs a harmadik jelenetben rejlik: a mozaikon Hektór holttestét egy hatalmas mérlegen arannyal mérik ki. Ez a motívum nem szerepel Homérosz Iliászában (ahol Priamosz egyszerűen csak kincseket visz váltságdíjként), Aiszkhülosz elveszett drámájának azonban ez volt a legismertebb és legdrámaibb központi eleme. A ritkább, szofisztikáltabb irodalmi változat kiválasztása arra utal, hogy a brit-római villa tulajdonosa kiemelkedő klasszikus műveltséggel rendelkezett, és ezzel kívánt kitűnni kortársai közül.

A tanulmány másik nagy újdonsága a mozaik készítésének technikai és művészettörténeti hátterére mutat rá. Dr. Masséglia felfedezte, hogy a felső panel dizájnja megegyezik egy olyan ókori görög vázán látható mintával, amely Aiszkhülosz korából, vagyis 800 évvel a mozaik lerakása előttről származik.

A mozaik más részein is olyan standardizált motívumokat azonosítottak, amelyek sokkal régebbi görögországi, galliai és törökországi ezüsttárgyakon, érméken és kerámiákon is megtalálhatók. Mindez bizonyítja, hogy a Britanniában dolgozó mesteremberek nem elszigetelten alkottak, hanem részét képezték egy olyan kiterjedt ókori kereskedelmi és kulturális hálózatnak, amely generációkon át adta kézről képre a vizuális „mintakatalógusokat”.

A késő római kori Britanniában (3-4. század) a nagybirtokos elit (a villa rustica tulajdonosok) számára a klasszikus görög-római mitológia ismerete nem csupán kulturális érdeklődés, hanem a társadalmi státusz (az úgynevezett paideia) legfontosabb fokmérője volt. A vendégek szórakoztatására szolgáló étkezők (tricliniumok) padlóját gyakran díszítették olyan komplex mitológiai jelenetekkel, amelyek a lakomák során intellektuális beszélgetések (symposiumok) kiindulópontjául szolgáltak.