Elrejtették gyermekeiket a magyar anyák az első tömeges oltás elől

A himlő elleni védőoltás beadása Ernest Board festményén (Forrás: Wikipédia / Wellcome Collection gallery / CC BY 4.0)

A modern védőoltások előtt Ázsia egyes területein (például az Oszmán Birodalomban) egy variolációnak nevezett módszerrel igyekeztek gyógyítani a himlős betegeket. Az eljárás során a már megfertőzött emberek gennyes-hólyagos kiütéseiből származó váladékát karcolták bele az egészséges személyek bőrébe, akik ezt követően (általában) a halálos betegség enyhébb változatán estek át. Mivel ezzel az érintettek szervezete megfelelő mennyiségű ellenanyagot termelt, ezért a többségnek ezután már nem kellett tartania a végzetes kimenetelű járványtól.

A gyakorlatot a 18. század elején Lady Mary Montagu ismertette meg az angolokkal. Mary a férjével – aki ebben az időben brit nagykövet volt – 1716 és 1718 között az Oszmán Birodalomban élt, ahol ez az orvosi gyakorlat már teljesen bevettnek számított. Az egyébként egész sikeres megelőzési forma ugyanakkor számos kockázattal járt – a varioláción átesett személyek például továbbra is hordozhatták a betegséget, és másokat is megfertőzhettek vele – ezért 1796-ban egy brit orvos, Edward Jenner úgy döntött: megpróbál jobb módszert találni a betegség megfékezésére.

Egy sikeres elmélet karrierje 

Edward Jenner 1749-ben született Berkeleyben. Londoni tanulmányai után orvosként helyezkedett el. Munkája során megfigyelte, hogy a tehenészlányok valahogy sosem fertőződnek meg a rettegett betegséggel. Viszonylag gyorsan meg is találta a magyarázatot erre a furcsa helyzetre: rájött, hogy ez azért lehetséges, mert ezek a nők már korábban átestek a sokkal enyhébb tünetekkel járó, de a fekete himlővel rokonítható tehénhimlő fertőzésen. A sebész 1796. május 14-én az elméletét le is tesztelte: egyik tehénhimlős betegének sebeiből váladékot préselt ki, amit később belekarcolt a nyolcéves szomszédja, Jimmy Phipps bőrébe. Miután a kisfiú napokon keresztül csak nagyon enyhe tüneteket mutatott, Jenner fekete himlőből származó mintákkal próbálta megfertőzni a gyermeket. A fiú azonban ezúttal sem betegedett meg – a módszer tehát sikeres volt. A további pácienseken végzett vizsgálatok alátámasztották a latin vacca (vagyis tehén) szó révén „vakcinációnak” nevezett eljárás hatékonyságát, így hamarosan megkezdődött az angol (majd az európai) lakosság beoltása az új oltóanyaggal.

Jenner felfedezésének köszönhetően a nyugati világ a 19. század vége felé nagyjából sikeresen leszámolt a végzetes járvánnyal, a fejletlenebb országok azonban még a 20. században is küzdöttek vele. 1967-ben az Egészségügyi Világszervezet, a WHO hatalmas oltási programot szervezett a fekete himlő felszámolására, amely szerencsére sikerrel zárult: a kampány kezdetén tapasztalható évi több mint 10 millióról az 1970-es évek végére nullára csökkent a megbetegedések száma.

A magyarországi védőoltások története

Az első kötelező védőoltást 1876-ban vezették be hazánkban, ugyanakkor már jóval korábban – mindössze négy évvel a Lady Montagu által bevezetett varioláció térhódítása után – egy eperjesi orvos, Raymann János is alkalmazott oltást a saját kislányán. Más betegeken azonban nem hajtott végre hasonló beavatkozást, így ez az eljárás Magyarországon sokáig csak elszigetelt jelenség maradt.

A betegség elleni védekezésről csak az 1795-1796-os pusztító himlőjárvány után rendelkeztek a hatóságok, felszólítva az orvosokat lehetséges gyógymódok kidolgozására. Ebben a kritikus helyzetben egy Schimdt József nevű doktor – a levéltári adatok alapján – Búcs, Magyar- és Németszölgyény településeken megpróbálkozott a variolációval, működése során azonban nem várt ellenállással találta szembe magát: a magyar anyák ugyanis – attól tartva, hogy az orvos valójában szándékosan meg akarja fertőzni gyermekeiket – elrejtették a kicsiket. Az egyre növekvő halálozási ráta, illetve Schmidt érvelésének hatására végül 153 gyermeket mégiscsak sikerült beoltani, akik közül később mindössze három hunyt el.

Schmidt József sajnos pár évvel a tömeges oltás után elhunyt, így az új módszert – „a vakcinációt” – már nem próbálhatta ki. Tevékenysége ugyanakkor irányadónak bizonyult: a pesti egyetem orvosi fakultásának szakemberei az ő sikerein felbuzdulva jóváhagyták a variolációt mint hatékony megelőzési formát, megágyazva ezzel a Jenner-féle oltóanyag későbbi bevezetésének. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Izraeli légicsapások rongálták meg Türosz ókori romjait
• A mai vitorlásokkal is versenyre kelhet az Abu-Dzabiban rekonstruált ókori hajó
• Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége
• Az izraeli hadsereg elfoglalta a keresztesek libanoni erődjét
• Mesterséges intelligenciával azonosítják a hettita ékírásos agyagtáblák töredékeit
• A lakóépületek vallanak a szíriai „Halott Városok” ókori mindennapjairól
• A bibliai háborúk idején is szabadon legeltek a nyájak a határvidéken
• Ősi papiruszok árulják el a zoroasztrizmus és a zsidó vallás kapcsolatát
• Történelmi kéziratok ezreit mentette meg egy jemeni civil szervezet