Elérhetővé vált a Kilencek költőcsoport digitalizált életműve

Az OSZK közleménye szerint a költőcsoport és a hozzájuk szorosan kapcsolódó szerzők alkotásaiból mintegy kétszáz kötet a MEK, további háromszáz pedig a MEK+ adatbázisban olvasható mostantól. A gyűjtemény a formáció 1969-ben megjelent, történelmi mérföldkőnek számító Elérhetetlen föld című antológiája és annak későbbi kiadásai mellett a tagok önálló köteteit, valamint az irodalmi körhöz szerkesztőként, riporterként vagy monográfusként kötődő alkotók - többek között Angyal János, Csontos János és Vasy Géza - munkáit is tartalmazza.

A kivételes jelentőségű digitális archiválás és publikáció alkalmából a nemzeti könyvtár június 8-án kerekasztal-beszélgetést rendez két alapító tag, Kovács István és Mezey Katalin részvételével, amelyet Szentmártoni János költő, prózaíró moderál.

A Kilencek - Győri László, Kiss Benedek, Konczek József, Kovács István, Mezey Katalin, Oláh János, Péntek Imre, Rózsa Endre és Utassy József - története a hatvanas évek derekán indult. A fiatal bölcsészhallgatók, felismerve a hivatalos állami irodalompolitika korlátait, önálló, a hatalomtól független hangot kerestek. Versekből álló első gyűjteményüket évfolyamtársuk, Angyal János közreműködésével már 1966-ban kötetbe szerkesztették.

Noha a kézirat megjelenését a korszak olyan meghatározó, tekintélyes alkotói is támogatták ajánlásukkal, mint Juhász Ferenc, Kormos István, Nagy László és Váci Mihály, az akkori kultúrpolitika szigorú cenzúrája megakadályozta a kiadást. Az állami monopólium alatt álló kiadók elzárkóztak a fiatalok önálló, a szocialista művészeti elvárásokba be nem simuló fellépésétől, ami jól példázza az úgynevezett "három T" (támogatott, tűrt, tiltott) elvére épülő, irányított nyilvánosság kirekesztő mechanizmusait.

A politikai és intézményi elszigeteltséget végül három évvel később sikerült áttörniük. A Magyar Írószövetség akkori elnöke, Darvas József közbenjárásának köszönhetően 1969-ben jelenhetett meg az Elérhetetlen föld című antológia, amelynek előszavát a szellemi elődként tisztelt Nagy László jegyezte. A mindössze kétezer példányban napvilágot látott kötet azonnal elfogyott, társadalmi rezonanciáját pedig mi sem bizonyítja jobban, mint a hatalmas érdeklődés kíséretében megtartott felolvasóestek sora.

Ezek közül kiemelkedett az 1970. március 15-én a budapesti Kossuth Klubban rendezett esemény, ahol Berek Kati és Jordán Tamás színművészek tolmácsolásában hangzottak el a generációs életérzést sűrítő művek. A most digitalizált korpusz tudományos jelentősége abban áll, hogy eredeti formájában teszi kutathatóvá egy olyan alkotóközösség hagyatékát, amely számára a poétikai függetlenség egyben a diktatúrával szembeni morális állásfoglalást is jelentette.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében