Jókai Mór jövőképéből nyílt kiállítás az OSZK-ban

A Rózsa Dávid főigazgató és Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára által megnyitott tárlat három teremben tárja a látogatók elé az elképzelt és a megvalósult jövő rétegeit. A Feke Eszter, Sulics Fruzsina és Veres Miklós által kurált kiállítás rávilágít arra, hogy a klasszikus irodalmi mű kérdésfelvetései miként rezonálnak a modern kor társadalmi dilemmáira.

A projekt keretében az OSZK és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésének köszönhetően a regény fizikailag szétszórt kéziratait a Copia digitális felületen is egyesítették, így a teljes alkotói folyamat kutathatóvá vált az utókor számára.

A multidiszciplináris bemutató a hazai közgyűjtemények – többek között a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – ritkán látható műtárgyait vonultatja fel. A Jókai által elképzelt repülőgépekhez (úgynevezett aerodromokhoz) hasonló modellek, őslénytani leletek és pilótaegyenruhák mellett a tárlat bemutatja a mű eszmetörténeti előzményeit is, köztük Verancsics Faustus 16. századi ejtőernyőrajzát és Morus Tamás Utópiájának 1518-as bázeli kiadását.

Az utópisztikus gondolkodás 20. századi reflexióiként Bódy Gábor filmművészete, Kondor Béla és Maurer Dóra grafikái, valamint a Kádár-kori underground kultúra – például Cseh Tamás bakonybéli „indiánozásának” – dokumentumai is helyet kaptak a kiállítótérben.

A jövő társadalmának látomása

A magyar irodalomtörténet első tudományos-fantasztikus (sci-fi) regényeként is számon tartott A jövő század regénye az 1870-es évek első felében, a korai dualizmus időszakában született. Jókai Mór a 19. század második felének gyors ipari fellendülését, a pozitivista tudományba vetett hitet vetítette előre az 1952 és 2000 közötti évtizedekbe. A regényben az író meglepő éleslátással jósolta meg a repülés és a légi közlekedés dominanciáját, de egyúttal a tömegpusztító fegyverek és a világméretű konfliktusok árnyoldalait is.

A mű egyszerre a korlátlan technikai haladás apoteózisa és egy sajátos geopolitikai vízió. Jókai munkája nemcsak a Verne Gyula-i hagyományba illeszkedett, hanem a 19. századi magyar politikai törekvések és a jövőtől való egzisztenciális félelmek egyik legpontosabb lenyomatává is vált, amelynek gondolatisága a technológiai forradalom és a modern hálózatok idején is érvényes társadalomtörténeti kérdéseket vet fel.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán