Elefántokat mészároltak őseink félmillió évvel ezelőtt

Az antropológusok már eddig is sejtették, hogy az ősember pattintott kőeszközöket is igénybe vett az elejtett állatok izmainak, zsírszöveteinek lefejtése, valamint a csontvelő kinyerése céljából, ám eddig nem volt rá bizonyítékuk, fejtette ki Ran Barkai, az izraeli Tel-Aviv-i Egyetem munkatársa.

Az 1,8-1,5 millió évvel ezelőtti időszakban az ősember életében két drámai változás következett be, egyrészt a Homo erectus agya jelentősen megnövekedett elődjeihez képest, másrészt a szerszámkészítő metódusok is átalakultak. A kutatók szerint ugyanis ekkortájt kezdtek megjelenni az acheuli kultúra termékeként a csepp alakú szakócák, amelyeket már tudatosan és egy meghatározott sablon szerint készítettek az emberfélék.

Sok tudós azt állítja, hogy e két folyamat szorosan kapcsolódik egymáshoz, ugyanis az emberi agy nagyobb kalóriaigénye elősegítette vadászatot, amely során megszerezhették a megkívánt húst és zsiradékokat. Mindehhez a szerszámkészítés tökéletesítésére volt szükség.

Az ezt követő körülbelül egymillió év során eleink közel azonos méretű és alakú szakócákat készítettek, amelyeket szerte a világban felfedeztek a szakemberek a vágásnyomokkal teli állati csontok, főként mamut- és elefántmaradványok mellett.

2004-ben Barkai és kollégái az izraeli Revadimban egy kőbányát tártak fel, amelyben több tízezer, kiválóan megőrződött kőeszközt és állati csontot, többek között vadbölények, kecskék, gazellák és szarvasok maradványait fedezték fel. A 300-500 ezer éves csontok között egy egyenes szarvú, vastag bőrű elefánt maradványait is megtalálták, amely egy mai ázsiai elefántra hasonlít.

Az egyik helyszínen, nem messze az elefánttól a kutatócsapat három darab, kisméretű szakócát tárt fel, amelyekről a kémiai elemzés kimutatta, hogy felületükön elefántzsír található. A régészek a kőeszközök kopásaiból azt állapították meg, hogy a szerszám "multifunkciós" lehetett, vagyis a csontok, inak és egyéb testrészek vágásában is segítséget nyújthatott, akárcsak az állat elejtésében.

Az új felfedezés alátámasztja azt a korábbi elgondolást, hogy az eszközök fejlődése kulcsfontosságú volt az emberfélék húshoz való jutásának megkönnyítésében. Mindez azt a tényt is segít megmagyarázni, hogy miért nem változtak ezt követően hosszú ideig a kőeszközök: egyszerűen nem volt rá szükség, magyarázta Barkai. „A szakócák közel egymillió évig a »piacon« maradtak” - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet