A kutya miatt tűnhetett el a neandervölgyi
2015. március 3. 08:37
"Versenyelőnybe" került a modern ember azzal, hogy a kutyák idővel a segítségére voltak a vadászatokban, s ennek köszönhető, hogy a neandervölgyi végül 40 ezer évvel ezelőtt kiszorult a kontinensről - állítja egy amerikai antropológus.
Korábban
A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) 200-250 ezer éve jelent meg és körülbelül 40-28 ezer évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen, majd ezt követően - máig tisztázatlan okokból - kihalt.
Kihalására számos magyarázat született, sokak szerint a modern ember a kognitív képességeinek fölényét kihasználva kerekedetett felül és szorította ki a neandervölgyit - így tudott többek között jobb, fejlettebb fegyvereket gyártani és ennek köszönhetően kezdett változatosabban táplálkozni.
Mások viszont úgy látják, a neandervölgyi és a modern ember akár 5-20 ezer éven át is "társbérletben" élhetett Európában, azaz elegendő ideig a két faj keveredéséhez, mígnem a homo sapiens teljesen kiszorította a neandervölgyit. Az utolsó neandervölgyi közösség a mai Belgium területén, barlangokban élhetett.
Pat Shipman, a Pennsylvania Állami Egyetem antropológusa ellenben úgy véli, hogy a neandervölgyi kihalását a kutyák segítették elő. "Szövetséget kötöttünk velünk, ez pecsételhette meg a neandervölgyi sorsát" - nyilatkozta a professzor a The Observer brit napilapnak.
Shipman teóriája megkérdőjelezi azt a tudományos berkekben többé-kevésbé konszenzusos véleményt, miszerint a farkas egy mára kihalt alfajának háziasítása 10 ezer évvel ezelőtt, a földművelés elterjedésével zajlott. A neves antropológus professzor szerint az ember már 70 ezer éve, azaz az afrikai kirajzást követően is tenyésztett kutyát.
Elmélete egyúttal választ kínál arra, hogy az Európát addig mintegy 200 ezer éven át uraló neandervölgyi miért halt ki alig néhány ezer évvel a homo sapiens érkezése után. A professzor szerint a fejlettebb fegyverek, a kifinomultabb vadászati ismeretek, valamint a kutya "barátsága" olyan előnybe hozta fajunkat, amivel a neandervölgyi nem tudott versenyezni.
"Ezek a korai farkas-kutyák üldözőbe vették a nagytestű emlősöket és egészen addig a nyomukban voltak, míg azok ki nem fáradtak, majd az emberek lándzsájukkal vagy íjukkal leterítették őket. Mindez azt jelenti, hogy a kutyáknak nem kellett bekeríteni a kiszemelt áldozatokat - gyakran ez volt a vadászat legveszélyesebb része -, az emberek pedig energiát spórolhattak azzal, hogy a feladatot rájuk bízták. A kutyák ezt megtették helyettük, majd a húson megosztoztak. Ez egy win-win szituáció volt" - fejtette ki Shipman.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2010
- Az igazi Trebitsch
- Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
- Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
- Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
- A kannibál gróf kalandjai
- Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
- Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
- Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
- A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.