Egzotikus füstölők nyomait azonosították az ókori pompeji házioltárokon
A trópusi Afrikából vagy Ázsiából származó egzotikus fagyanta, valamint szőlő alapú termékek rituális használatának nyomait mutatta ki a Kr. u. 79-ben elpusztult Pompeji házioltárainak hamumaradványaiban a Zürichi Egyetem kutatói által vezetett nemzetközi tudományos csoport. A molekuláris szintű felfedezés fizikai bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a római város egy globális kiterjedésű, interkontinentális kereskedelmi hálózat részét képezte az ókorban.
Kr. u. 79-ben a Vezúv kitörése elpusztította Pompeiit és a környező településeket. A tragédia ugyanakkor kivételes megőrzési körülményeket teremtett. A vulkáni hamu nemcsak az épületeket, hanem a háztartási oltárok eszközeit és a bennük lévő maradványokat is konzerválta. A pompeii füstölő edényekben így fennmaradt az a hamu, amelyet a rómaiak vallási rituáléik során használtak.
Egy nemzetközi kutatócsoport két pompeii rituális edényből és egy közeli villából származó mintákat elemzett. A kutatók a legmodernebb kémiai és mikroszkópos módszereket alkalmazták. A vizsgálat célja az volt, hogy pontosan azonosítsák, milyen anyagokat égettek ezekben az eszközökben a mindennapi vallási gyakorlat során.
A kutatás eredményei szerint a pompeii füstölő nem csupán helyi növényeket tartalmazott. A mintákban importált gyanták nyomait is kimutatták. Az egyik edényben egy trópusi eredetű fa gyantájának maradványai jelentek meg, amely feltehetően Afrika vagy Ázsia területéről érkezett.
A molekuláris elemzések egy másik fontos részletet is feltártak. Az egyik pompeii füstölő maradványai szőlőeredetű anyagra utalnak. Ez összhangban áll azzal, hogy a római vallási rituálékban a bort rendszeresen használták. A lelet így nemcsak az anyagok eredetéről, hanem a szertartások konkrét gyakorlatáról is képet ad.
Ez is érdekelhet
A különböző analitikai módszerek kombinációja lehetővé tette, hogy a kutatók közvetlenül rekonstruálják a pompeii emberek vallási szokásait. A vizsgálatok kézzelfoghatóvá tették azt, amit korábban csak írott forrásokból és ábrázolásokból lehetett sejteni.
A feltárt anyagok egyértelműen jelzik, hogy Pompeii nem elszigetelt város volt. A lakók hozzáfértek távoli vidékekről származó luxuscikkekhez és aromás anyagokhoz. A pompeii füstölő így nemcsak vallási eszköz, hanem a római kori kereskedelmi hálózatok bizonyítéka is.
