Egyre aprólékosabban ismerjük meg Ötzi életét, de halála mindmáig megoldatlan rejtély

A rekonstrukció szerint így nézhetett ki életében a ma Ötziként ismert rézkori ember

Rézkori rejtély

Máig megoldatlan rejtély a feltehetőleg vadászó életmódot folytató „jégember” 5300 évvel ezelőtti halála. A korszakos leletnek számító, épségben fennmaradt emberi holttestre egy német hegymászó házaspár, Erika és Helmut Simon bukkant rá az Ötz-völgyi Alpokban 1991. szeptember 19-én. Ekkor még arra gondoltak, hogy a 3210 méteres magasságban megtalált múmia egy szerencsétlenül járt hegymászó, ám szeptember 23-án már az Innsbrucki Egyetem egyik professzora jelent meg a helyszínen, majd kimentették Ötzit az olasz-osztrák határvidéken található lelőhelyről.

A rézkorban, valamikor Kr. e. 3370 és 3100 között elhalálozott embert testi adottságai alapján ma már kifejezetten alacsonynak mondanánk, de a kor átlagának 157 centiméteres magasságával – a fagy zsugorító hatásával kalkulálva ennél némileg magasabb lehetett – és 50 kilogrammos testtömegével tökéletesen megfelelt. Sötét, középhosszú hajú, feltehetően szakállas, barna szemű férfi lehetett, aki 45 évével ebben a korszakban már szinte matuzsálemnek számíthatott.

Pirossal jelölve Ötzi megtalálásának pontos helye (Wikipedia / Kogo / GFDL)

A kezdetben makkegészségesnek vélt elődünkről az évtizedek alatt fokozatosan derült ki, hogy egészségi állapota közel sem volt kielégítő. Érelmeszesedésben szenvedett, ráadásul genetikai hajlama volt a kardiovaszkuláris megbetegedésekre. A modernkori jelenségnek tartott laktózérzékenységet is kimutatták a múmiából vett mintákból, továbbá Lyme-kór is gyötörte Ötzit, akit szájhigiéniája folytán egyetlen mai fogkrémreklámban sem szerepelhetett volna.

A legősibb tetoválások cím büszke birtokosaként nem kevesebb, mint 61 motívumot varratott testére élete folyamán. Funkciójukat tekintve nem kizárt, hogy szimbolikus jelentésük volt a testdíszeknek, ám sokkal valószínűbb, hogy gyógyászati és terápiás céllal alkalmazták őket: ezt az elméletet az akupunktúrás pontoknál talált tetoválások is alátámasztják.

Az értékes rézbalta, amelyet a gyilkos mégsem vitt magával (Wikipedia / Bullenwächter / CC BY 3.0)

A jégembert a legtöbben vadászként ismerik, ám egy időben elterjedt a rézműves teória is, amelyet hajának magas arzén- és réztartalmára, valamint fejlett eszközeire, például rézbaltájára hivatkozva próbáltak igazolni. Az újabb kutatások a bőrben és a körmök alatt kevesebb arzént találtak, így ezt a hipotézist a szakemberek többsége ma már elveti, noha vitathatatlan tény, hogy a jobbkezes Ötzi hatékony és leleményes eszközkészítő lehetett.

Ami az öltözékét illeti, mindennapi viselete megfelelt kora divatjának. Halálakor medvebőrből készült fejfedőt hordott, ruháit háziasított birka-, marha- és kecskebőrből készítette (a felhasznált alapanyagok között vadállatok is szerepeltek). Nadrágja az amerikai indiánokéhoz hasonlóan különálló lábszárelemekből készült, amelyeket borjúbőrszíj rögzített, cipőtalpát barna medve bőréből, valamit szarvasbőrből készítette.

Az ősember mindennapi eszköztára tőrrel, kaparóval, nyílhegyekkel és talajfúróval (Wikipedia / Wierer, U., Arrighi, S., Bertola, S., Kaufmann, G., Baumgarten, B., Pedrotti, A., Pernter, P. and Pelegrin, J. / CC BY-SA 4.0)

Gazdag eszköztárában tőrt, kaparóeszközt, fúrásra alkalmas vékony hegyet, két faragott nyílhegyet és egy igen értékes rézfejszét is felfedeztek. Ötzi volt a történelem legkorábbi ismert „pénztárcájának” tulajdonosa, noha az erszény lényegében csak egy kisebb méretű bőrtáska, benne apróbb tárgyakkal, valamint egy amuletthez hasonlatos kődarabbal. A tűzgyújtáshoz nélkülözhetetlen kovakövei egy nagyobb, 40-75 kilométeres sugarú körből származtak, ezért valószínűtlen, hogy a jégember remete lett volna. Ha a csereügyletek lebonyolításában nem is vett részt, de a beszerzéshez szükséges, „megfelelő személyekkel” mindenképpen kapcsolatban kellett állnia. 

1. Rézkori rejtély
2. Mit evett, és hogyan halt meg?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
• Így lett Kassa csehszlovák város
• Tíz nagy győzelem a halál fölött
• A modern remetekirályság
• Így tanították Horthyt a 2. világháború után
• A kerti szajha
• Kolozsvár román megszállása
• Az újra megtalált munkásnő
• Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma