Egy kőminta elemzése megmagyarázza Stonehenge megalitjainak tartósságát

Az angliai Wiltshire grófságban lévő Stonehenge homokkőoszlopainak egyikéből, az úgynevezett 58-as kőből még az 1950-es években folyt állagmegőrzési munkálatok során vett mintát vizsgálták meg a szakemberek. A mintát évtizedekig az Egyesült Államokban őrizték, és csak 2018-ban adták vissza Nagy-Britanniának kutatási célokra.

A homokkőoszlopok szilkret kőből állnak, amelyek néhány méterrel a földfelszín alatt formálódnak annak eredményeként, hogy az üledéken átfolyik a talajvíz. A kutatók vizsgálata feltárta, hogy a szilkret főként homokméretű kvarcszemcsékből áll, amelyeket szorosan összeerősít a kvarckristályok összefonódó mozaikja.

A kvarc különösen tartós és nem könnyű elporlasztani vagy szétmállasztani, az időjárás és a szél évezredes viszontagságai ellenére sem.

„Ez megmagyarázza a kő ellenállóságát az időjárásnak és azt, miért volt ideális anyag a műemlék megépítésére” – mondta David Nash, a Brightoni Egyetem geomorfológusa, a PLoS ONE tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezetőszerzője. A Kr.e 2500-ban épült Stonehenge 58-as köve hét méter magas, és másik kétméternyi része a föld alatt van, becsült tömege 24 tonna.

A vizsgált kőmag 2,5 centiméter átmérőjű és mintegy egy méter hosszú. Színe élénkebb, mint a homokkőoszlopok halványszürke külső színe, mivel az oszlopok évezredeken át ki voltak téve az időjárási elemeknek.

A kődarabot ajándékban kapta Robert Phillips, aki annak idején az állagmegőrzési munkálatokban részt vevő vállalattal a helyszínen dolgozott. Philips 1977-ben áttelepült az Egyesült Államokba, és magával vitte azt. Két évvel halála előtt, 2018-ban visszaadta Nagy-Britanniának kutatási célokra.

„Az 58-as oszlop kőmagjának vizsgálata kutatásunk Szent Grálja. Minden korábbi kutatás a homokkőoszlopokat illetően vagy a térségben kiásott mintákon folyt vagy véletlenül levert kőmintákon” – magyarázta Nash.

A kutatók CT-, röntgen- és mikroszkóppal végzett vizsgálatokat folytattak, és számos gemokémiai eljárást is alkalmaztak a kőzet összetételének megállapításához.

„Ez a kicsiny minta lehet most a legalaposabban elemzett kődarab a Hold kőzetein kívül” – tette hozzá a kutató.

A szakembrek számára azonban még mindig nem teljesen világos , miként formálódott a kő, annak ellenére, hogy sikerült megállapítaniuk, hogy néhány homokszemcse kora 1,6 milliárd év, azaz a mezoproterozoikum földtörténeti időszakban keletkeztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban