Egy deportált zsidó család elásott műkincsgyűjteményére bukkantak Keszthelyen

A felbecsülhetetlen értékű gyűjteményről Havasi Bálint, a Balatoni Múzeum igazgatója azt mondta: a 2776 darab érme nagyobb részt a római császárság korából származik, kisebb hányada arany-, a többsége ezüstérme, amelyek mellett 24 ékszer és emléktárgy is volt. A tárgyakat egykori tulajdonosaik befőttesüvegekben ásták el 1944-ben házuk pincéjében, ahol februárban bukkantak rá véletlenül a névtelenséget kérő megtalálók.

A keszthelyi belvárosi ház pincéjéből vizet akartak kiszivattyúzni, amihez egy kisebb gödröt kellett ásni, így ütköztek bele az első befőttesüvegbe, amelyben érmék voltak. Összesen egy törött és öt sértetlen, gondosan lezárt befőttesüveg került elő, ami után a megtalálók értesítettek a város jegyzőjét, aki felvette a kapcsolatot a Balatoni Múzeummal - jelezte az igazgató. Hozzátette: az ékszereken talált vésetek alapján arra jutottak, hogy a keszthelyi Pollák és Rosenberg családhoz köthető a páratlan lelet, amelyet tulajdonosai 1944. június 20., vagyis a keszthelyi zsidóság deportálása előtt áshattak el.

Redő Ferenc régész, numizmata szakértő kifejtette: a gyűjtemény első vizsgálatai alapján annyi bizonyos, hogy a Kr. e. 200-300 körüli időszakból valók az első darabok, a legutolsó veretek pedig az 1940-es évekből származnak. A több mint kétezer év érméinek jelentős része a római császárság korából származik, illetve egy nagyobb rész a 17-19. századból való.

A minden bizonnyal tudatos gyűjtőmunka eredményeként a Kárpát-medencei térségben felbukkant pénzek szerepelnek a kollekcióban többségben, akadnak német, olasz, spanyol, portugál vagy brit veretek, sőt az 1920-as évek szovjet érméi is megtalálhatóak köztük. Vélhetően cserék révén japán, kínai és arab fizetőeszközök is sorakoznak a gyűjteményben, amelyről korábban nem volt információ.

Rejtő Gábor, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség keszthelyi elnöke felidézte, hogy Keszthelyről 829 zsidót deportáltak a második világháborúban, de csak 64-en élték túl a pusztítást, közülük is csak minden második ember tért vissza városába. A Pollák Ferenc üvegkereskedőhöz és egyik lányuk férje, Rosenberg Samu körorvoshoz köthető lelet kapcsán az MTI kérdésére azt is elmondta: nem tudnak arról, hogy élnek-e leszármazottaik.

Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere arról számolt be, hogy az önkormányzat a tulajdonviszonyok tisztázása érdekében az államnak is bejelentette a megtalált leletet. A páratlanul értékes gyűjteményt szeretnék bemutathatóvá tenni, hogy június első hétvégéjén, a város napján a nagyközönség is megtekinthesse Keszthelyen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban