2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket
E-folyóirat | A Múlt-kor negyedévente megjelenő, tematikus online folyóirata.

Budapest aranykora Legfrissebb lapszám (18. évfolyam 2. szám) | Korábbi számok

A rovatot a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatja.

Zenés vásznon a korabeli Budapest: a budai Vártól a kőbányai telepig

A mozgóképrajongók jól tudják, hogy a múlt századi könnyűzenés filmeken a főváros számos emblematikus helyszíne visszaköszön. Az ezáltal különleges fénytörésbe kerülő épületek sokat elárulnak arról, hogyan is szórakoztak szüleink, a nagy beatgeneráció és az őket követő rocker-csöves nemzedék.

 

Az egykorvolt Budapest: a városfejlődés fájdalmas áldozatai

Szükségszerű, hogy egy évezredes múltra visszatekintő világváros újra meg újra átépüljön. Ez a fejlődés viszont olykor szükséges áldozatokkal jár.

 

Ahogy még Ferenc József látta: a megújuló budai vár

Az 1890–1905 között zajló monumentális építkezések gyümölcsét Budapest mindössze négy évtizedig élvezhette.

Ami összeköt: Budapest hídjai

Budapest hídjai ma már nem csupán a két part közötti kapcsolatot megteremtő műtárgyak, hanem közösségi terek is.

Budapest, a stadionváros: a Sárkánybarlangtól a Duna Arénáig

Drámai végjátékok, dicső küzdelmek, hatalmas győzelmek, súlyos vereségek, gigászi összecsapások, átmulatott éjszakák és sztárfellépők.

A kinyíló zárt világ: a megújult Ludovika

A Ludovika a megalakulásától 1944-ig a hazafias nevelés, a katonai fegyelem és a tudás szimbóluma volt Magyarországon.

Az egyetemépítő Budapest – a főváros fejlődő felsőoktatási terei

Az első „budapesti” egyetem 1395-ös megnyitása óta több mint 600 év telt el, ma már közel húsz egyetem közül választhatnak az érettségizők.

Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején

A kiegyezést követően Budapest óriási fejlődésnek indult. A XIX. század utolsó harmada egész Európában a városiasodás korszaka volt.

Mesterségük címere: Budapest – akiknek a főváros legkiemelkedőbb épületeit köszönhetjük

A főváros mai képét meghatározó épületek nagy része a századforduló környékén született meg. Ezeket jól ismerjük, ám tervezőikről már sokkal kevesebbet tudunk.

 

Zöld főváros: Budapest parkjai

A felüdülésre vágyó pestiek a XIX. század elején már két park közül is választhattak: az Orczy-család kertje mellett a világ első polgári, szabadon látogatható közparkja, a Városliget is hamar népszerű sétahellyé vált. A munkásság kedvelt helyszíne később az autó- és motorversenyeknek is otthont adó Népliget lett.

 

Így jött létre Budapest – a magyar főváros az ókortól napjainkig

Budapest területét már az ókori rómaiak is stratégiai jelentőségű helyszínnek vélték. A katonai és közlekedési csomópont azonban már magyar uralom alatt nőtte ki magát jelentős kereskedelmi településsé. Pest és Buda a Duna folyama által elszeparálva fejlődött, míg a hidak megteremtették a városegyesítést.

 

Budapest, a sportfőváros: az úszósapkától a vívótőrig

A sportkrónikák feljegyzései szerint minden egy csatával kezdődött, pedig a lelkes fiatalemberek csupán futballozni indultak 1896. november 1-jén a városszéli Pékerdő egyik meglehetősen kopár mezőjére.

Bezár