38 méter magas hullámokat is keltett a cunami Sanriku partvidékén

A cunami által elpusztított település romjai

Cunami veszély

A szökőár-jelenségek, amiket japánul cunaminak neveznek, a tengerek alatti földmozgások, illetve vulkanikus tevékenységek nyomán keletkeznek. Forrásaink már az ókori Hellász és a Római Birodalom időszakából vannak erre vonatkozóan. Ezeknek a mennyisége – a történelemen végighaladva – szinte megszámlálhatatlan és pusztításuk mértékét – akkoriban modern mérőeszközök híján – csak becsülni tudjuk.

Egy régi japán eredetmonda szerint a szigetek egy cet hátán helyezkednek el. Amikor az állat a farokúszójával csapkod, akkor keletkeznek a földrengések. A geológiailag rendkívül aktív, négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő ország lakossága már hosszú ideje tapasztalja a természeti erők tombolását: évente mintegy 1500 földrengést detektálnak, és némelyik nagyobb erejű talajmozgás szökőárakat is okoz.

Korabeli japán ábrázolás a katasztrófáról

Az egyik leghíresebb eset Japánban 1896. június 15-én szinte előrejelzés nélkül történt. Egy kisebb rengést követőeb hatalmas ár csapott le Sanriku partvidékére.

 Az elővigyázatlanság ára

Aznap Sanriku településein hatalmas ünnepségeket tartottak. Egyrészt visszatértek az első kínai-japán háborúból (1894-95) a katonák, másrészt a holdnaptár szerint gyereknap volt. Este fél 8 körül a vacsora közben kisebb rengéseket érezhettek a talpuk alatt a mulatság résztvevői.

A falvakban és városokban már reggel óta több kisebb rengést is észleltek, ám azok szokványosak voltak és nem okoztak semmilyen kárt, így nem foglalkoztak velük. Mivel hasonló esetre nem ismertek korábbi példát, senki nem is gondolta, hogy egy kis rengés is hatalmas áradást okozhat.

Körülbelül fél órával később megjelent az első hullám, ami rögtön romba is döntötte a partmenti házak egy részét. Néhány perccel később jött is a második, ami azokat pusztította el, amik még átvészelték az első csapást. A dagály és Sanriku öblökkel teli partvonala együttesen hatalmas hullámokat idézett elő. A legmagasabb ezek közül meghaladta a 38 méteres magasságot.

Egy távolinak ható viharos dörrenés után a tenger visszahúzódott, amely során felborította a hajókat, majd újra elárasztotta a partot. A szökőárak során a leggyakoribb halál a vízbefulladás, de ebben az esetben a víz fizikai sérüléseket okozott.

Ez az áldozatokon igen látványosan jelent meg, ugyanis sokaknak be volt zúzódva a koponyája, többeknek eltörtek a csontjaik, és némelyekről a végtagok is hiányoztak. A cunami áldozatainak száma 22-27 ezer közé tehető és mintegy 10.000 házat döntött romba.

A cunami túlélője a romok között

Másnap táviratban értesítették a belügyminisztériumot a történtekről. A császár jóváhagyását követően meg is kezdődtek a kártalanítási munkák. A hadsereg orvosokat, katonai rendészeket és mérnököket küldött, hogy ellássák a sebesülteket, fenntartsák a rendet, illetve holttesteket keressenek.

Utóbbihoz a haditengerészet is csatlakozott, hogy a tengeren kutasson áldozatok után. A humanitárius tevékenységből természetesen nem maradt ki a Japán Vöröskereszt és a civil orvosi kar sem, akik ugyancsak számos sebesültet elláttak.

A Sanriku cunami annak a bizonyítékává vált, hogy a legkisebb rengéseket sem szabad félvállról venni és mindig gondolni kell a legrosszabb forgatókönyvre. Ez a fajta éberség jellemzi ma Japánt és annak lakosságát. A természeti katasztrófákra folyamatosan fel vannak készülve és minden eshetőségre rendelkeznek tervekkel, hogy csökkentsék a lehetséges áldozatok számát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése