38 méter magas hullámokat is keltett a cunami Sanriku partvidékén
2024. november 16. 10:35 Múlt-kor
Alig észlelhető földrengést követően a tenger csendes visszahúzódása helyett szinte váratlanul óriási cunami érkezett, 38 méteres magasságot is elérve, és mindent magával sodorva. A tragédia 22-27 ezer ember életét követelte, és Japán történelmének egyik legpusztítóbb természeti katasztrófájává vált.

A cunami által elpusztított település romjai
Korábban
Cunami veszély
A szökőár-jelenségek, amiket japánul cunaminak neveznek, a tengerek alatti földmozgások, illetve vulkanikus tevékenységek nyomán keletkeznek. Forrásaink már az ókori Hellász és a Római Birodalom időszakából vannak erre vonatkozóan. Ezeknek a mennyisége – a történelemen végighaladva – szinte megszámlálhatatlan és pusztításuk mértékét – akkoriban modern mérőeszközök híján – csak becsülni tudjuk.
Egy régi japán eredetmonda szerint a szigetek egy cet hátán helyezkednek el. Amikor az állat a farokúszójával csapkod, akkor keletkeznek a földrengések. A geológiailag rendkívül aktív, négy tektonikus lemez találkozásánál fekvő ország lakossága már hosszú ideje tapasztalja a természeti erők tombolását: évente mintegy 1500 földrengést detektálnak, és némelyik nagyobb erejű talajmozgás szökőárakat is okoz.
Korabeli japán ábrázolás a katasztrófáról

Az egyik leghíresebb eset Japánban 1896. június 15-én szinte előrejelzés nélkül történt. Egy kisebb rengést követőeb hatalmas ár csapott le Sanriku partvidékére.
Az elővigyázatlanság ára
Aznap Sanriku településein hatalmas ünnepségeket tartottak. Egyrészt visszatértek az első kínai-japán háborúból (1894-95) a katonák, másrészt a holdnaptár szerint gyereknap volt. Este fél 8 körül a vacsora közben kisebb rengéseket érezhettek a talpuk alatt a mulatság résztvevői.
A falvakban és városokban már reggel óta több kisebb rengést is észleltek, ám azok szokványosak voltak és nem okoztak semmilyen kárt, így nem foglalkoztak velük. Mivel hasonló esetre nem ismertek korábbi példát, senki nem is gondolta, hogy egy kis rengés is hatalmas áradást okozhat.
Körülbelül fél órával később megjelent az első hullám, ami rögtön romba is döntötte a partmenti házak egy részét. Néhány perccel később jött is a második, ami azokat pusztította el, amik még átvészelték az első csapást. A dagály és Sanriku öblökkel teli partvonala együttesen hatalmas hullámokat idézett elő. A legmagasabb ezek közül meghaladta a 38 méteres magasságot.
Egy távolinak ható viharos dörrenés után a tenger visszahúzódott, amely során felborította a hajókat, majd újra elárasztotta a partot. A szökőárak során a leggyakoribb halál a vízbefulladás, de ebben az esetben a víz fizikai sérüléseket okozott.
Ez az áldozatokon igen látványosan jelent meg, ugyanis sokaknak be volt zúzódva a koponyája, többeknek eltörtek a csontjaik, és némelyekről a végtagok is hiányoztak. A cunami áldozatainak száma 22-27 ezer közé tehető és mintegy 10.000 házat döntött romba.
A cunami túlélője a romok között
Másnap táviratban értesítették a belügyminisztériumot a történtekről. A császár jóváhagyását követően meg is kezdődtek a kártalanítási munkák. A hadsereg orvosokat, katonai rendészeket és mérnököket küldött, hogy ellássák a sebesülteket, fenntartsák a rendet, illetve holttesteket keressenek.
Utóbbihoz a haditengerészet is csatlakozott, hogy a tengeren kutasson áldozatok után. A humanitárius tevékenységből természetesen nem maradt ki a Japán Vöröskereszt és a civil orvosi kar sem, akik ugyancsak számos sebesültet elláttak.
A Sanriku cunami annak a bizonyítékává vált, hogy a legkisebb rengéseket sem szabad félvállról venni és mindig gondolni kell a legrosszabb forgatókönyvre. Ez a fajta éberség jellemzi ma Japánt és annak lakosságát. A természeti katasztrófákra folyamatosan fel vannak készülve és minden eshetőségre rendelkeznek tervekkel, hogy csökkentsék a lehetséges áldozatok számát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
- A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
- A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
- Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
- Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
- Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
- Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
- George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
- A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából
- Újra éles fegyverekkel repül egy második világháborús P-40 Warhawk tegnap
- Képernyőre kerül a The Beatles elfeledett mentora tegnap
- Önálló betegségként kezelte a szerelmi bánatot az iszlám orvoslás tegnap
- Visszatért a viktoriánus elrendezés a Buckingham-palota képtárába tegnap
- Megfejtették egy kétszáz éves vörös-tengeri térkép titkait tegnap
- Szatírából született a viktoriánus prüdéria közismert mítosza tegnap
- A mai napig homályosak a Vörös Hadsereg Frakció 1986-os merényletének részletei tegnap
- Ismeretlen kultuszról is mesélnek a most felfedezett ókori feliratok Törökországban tegnap

















