Disznóviccé átköltött mítoszok képregényeit nézegették a rómaiak vécézés közben

2018. november 7. 12:59 Múlt-kor

Egy közelmúltban feltárt római mellékhelyiség padlóján különféle mitólógiai alakok ábrázolását fedezték fel az ásatást végző régészek. Gyorsan kiderült azonban, hogy a jól ismert mítoszoknak nem éppen a hagyományos verzióival állunk szemben.

Az előkerült mozaiktöredékek

Korábban

Trágár viccek, abszurd anekdoták – gondolta volna, hogy Abraham Lincoln tényleg jó humorú volt?
„Tanultam volna inkább szakmát!” – karriertanácsok a középkori Bizáncból
Szellentés és pszichológiai hadviselés – ilyenek voltak az udvari bolondok mindennapjai

A mai Törökország déli partjainál fekvő lelőhely, az egykori Antiochia ad Cragum városának ásatása során a régészek egy latrinát is felfedeztek. A 2000 évvel ezelőtt használt mosdóhelyiséget az teszi igazán különlegessé, hogy padlóján különféle mitológiai történeteket elbeszélő mozaikok láthatók. Ahogy azonban a kutatók egy kicsit közelebbről is szemügyre vették a képeket, azonnal kiderült, hogy a jól ismert mítoszoknak nem éppen a hagyományos verzióival állnak szemben.

Az egyik mozaik a trójai ifjú, Ganümédész történetét idézi fel, akiről a görög mondák úgy tartották, hogy Zeusz sas képében elragadta és magával vitte őt az Olümposzra, ahol aztán az istenek pohárnokává tette. A mozaikon felbukkanó történet azonban nem is az elrablást, hanem sokkal inkább Zeusznak az ifjú iránt érzett „rajongását” helyezi a középpontba.

Zeusz elrabolja Ganümédészt

Ganümédész alakja egy szivaccsal a kezében jelenik meg, míg mellette Zeusz ezúttal egy gém alakjában tűnik fel, szintén egy szivaccsal felszerelkezve. A madáralakot öltött görög főisten pedig éppen Ganümédész férfiasságát mossa azzal a bizonyos szivaccsal, amely a kutatók szerint arra utal, hogy a „pár” éppen egy szexuális együttlét előtt vagy után van ábrázolva.

Egy másik előkerült mozaikon Narkisszosz története bukkan fel. A saját maga tükörképébe végzetesen beleszerető mitológiai alak szintén meglehetősen pajzán körülmények között tűnik fel. Narkisszoszt itt rendkívül nagy és ronda orral ábrázolták, miközben lefelé tekint. Ezúttal azonban nem a vízben tükröződő arcát, hanem saját péniszét szemléli nagy rajongással.

Narkisszosz saját maga tükörképét csodálja a vízben

A kutatók szerint a képeken egyértelműen a korabeli humor megnyilvánulásával van dolgunk. Az ironikusan elferdített történeteket tudatosan úgy szerkesztették, hogy azok illeszkedjenek magához a helyszínhez, vagyis a vécéhez.

Az ásatást vezető amerikai régész, Michael Hoff elmondta, hogy a felfedezés nem csak azért különleges, mert bizonyítja, hogy a vécéhumor tulajdonképpen egyidős az emberiséggel, hanem azért is, mert a képeken keresztül bepillantást nyerhetünk az ókori város lakóinak mindennapjaiba és kissé közelebbről is megismerhetjük a személyiségüket.