Digitális mesekönyvek erősíthetik a fiatalok mentális jóllétét Kínában
A helyi kulturális hagyományokat bemutató digitális mesekönyvek olvasása kedvező kapcsolatban állhat a serdülők mentális jóllétével – derült ki egy 234 kínai diák bevonásával készült kutatásból. A Frontiers in Public Health tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a történetek által kiváltott érzelmi bevonódás és a kulturális identitás erősödése egyaránt hozzájárulhat a fiatalok önértékelésének javulásához.
- Egy 234 kínai diák bevonásával készült kutatás szerint a helyi kulturális hagyományokat bemutató digitális mesekönyvek olvasása kedvező kapcsolatban állhat a serdülők mentális jóllétével.
- A 10–18 éves résztvevők négy helyi ünnepi hagyományt ismerhettek meg illusztrált, hanganyagokkal kiegészített digitális történeteken, valamint kulturális és kézműves foglalkozásokon keresztül.
- A mesekönyvekkel gyakrabban foglalkozó fiatalok erősebb kulturális kötődésről, magasabb önértékelésről és nagyobb élettel való elégedettségről számoltak be, szorongásos tüneteik azonban nem csökkentek számottevően.
A kínai Kuanghszi Minzu Normal Egyetem kutatója, Csao Jüan-jüan azt vizsgálta, hogy a helyi szellemi kulturális örökséget feldolgozó digitális mesekönyvek milyen összefüggésben állnak a 10–18 éves fiatalok pszichológiai fejlődésével. A kutatás különösen fontos lehet Kína délnyugati határvidékén, ahol a mentálhigiénés szakemberek korlátozott elérhetősége miatt az iskolák nehezebben tudnak megfelelő pszichológiai támogatást biztosítani a diákoknak.
A 2025 szeptembere és 2026 januárja között zajló iskolai program négy helyi ünnepi hagyományt mutatott be, köztük a csuang népcsoport március 3-i dalos ünnepét, az ökörkirály ünnepét, a jaók Panwang-fesztiválját és a dong népcsoport újévi szokásait. A résztvevők iskolai táblagépeken olvashatták a 15–20 oldalas, illusztrációkkal és hanganyagokkal kiegészített történeteket, amelyek mandarin kínai nyelven, helyi kisebbségi nyelvű magyarázatokkal készültek. A digitális olvasmányokat kulturális kiállítások és hagyományos kézműves foglalkozások egészítették ki, amelyeken a diákok többek között szövéssel, bambuszfeldolgozással és hangszerkészítéssel ismerkedhettek meg.
A kutatók összesen 234 olyan tanuló adatait elemezték, akik legalább négy héten keresztül részt vettek a programban, majd kérdőíveken számoltak be olvasási szokásaikról és pszichológiai állapotukról. Az eredmények szerint a digitális mesekönyvekkel gyakrabban foglalkozó fiatalok erősebb érzelmi bevonódásról és kulturális kötődésről számoltak be, miközben önértékelésük és a saját életükkel való elégedettségük is kedvezőbbnek bizonyult. A két csoport között ugyanakkor nem volt számottevő különbség a depressziós és szorongásos tünetek gyakoriságában, ami arra utal, hogy a kulturális tartalmak inkább az önértékelés és az élettel való elégedettség erősítésében játszhatnak szerepet.
Ez is érdekelhet
A kutatás eredményei szerint a digitális mesekönyvek elsősorban akkor járhatnak együtt a fiatalok jobb mentális állapotával, ha a történetek érzelmileg is megérintik őket, és erősítik kulturális kötődésüket. A kutatók számításai alapján a mesekönyvek olvasása, az érzelmi bevonódás és a kulturális identitás együttesen a fiatalok mentális jóllétében megfigyelt különbségek 57,7 százalékát magyarázták. Az eredmények ugyanakkor arra is rámutattak, hogy önmagában a digitális tartalmak fogyasztása nem feltétlenül jár együtt jobb mentális állapottal, vagyis a történetekhez fűződő érzelmi és kulturális kapcsolatnak nélkülözhetetlen szerepe van.
A tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy a lefolytatott vizsgálat nem alkalmas ok-okozati kapcsolatok bizonyítására, ezért az eredmények további, hosszabb távú kutatásokkal történő ellenőrzést igényelnek. A megállapítások mindazonáltal arra utalnak, hogy a helyi kulturális örökséget közvetítő digitális történetek költséghatékony, kulturálisan megfelelő eszközökkel egészíthetik ki az iskolai mentális egészségfejlesztést, különösen a szakemberhiánnyal küzdő térségekben. A kutatás alapján azonban ezek az oktatási eszközök elsősorban az önértékelés, az összetartozás érzése és a kulturális kötődés támogatásában játszhatnak szerepet, nem pedig a klinikai szorongás vagy depresszió kezelésében.
