Mesterséges intelligencia forradalmasíthatja a kínai műemlékvédelmet
A mesterséges intelligencia kulturális örökségvédelemben és régészetben történő alkalmazásáról tanácskoztak a szakemberek az északnyugat-kínai Ürümcsiben megrendezett örökségvédelmi konferencián. A Kínai Kulturális Örökségvédelmi Technológiai Szövetség tizennegyedik éves ülésén az új technológiák integrálásának etikai és gyakorlati kérdéseit vizsgálták. A nagyszabású esemény rámutatott, hogy a modern adatelemzés hatékonyabbá teheti a műemlékek és az ásatási leletek dokumentálását.
- Kínai örökségvédelmi szakemberek a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit vitatták meg az ágazat éves konferenciáján.
- Az új technológia a strukturálatlan történelmi adatok rendszerezésével segíti a műtárgyak állapotfelmérését és virtuális helyreállítását.
- A pekingi Palotamúzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy az algoritmikus eszközök használata mellett is megmaradnak a hitelesség alapvető elvei.
A Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület székhelyén tartott tudományos találkozón csaknem ötszáz, a kulturális örökségvédelem területén dolgozó intézményi, egyetemi és vállalati képviselő vett részt. Lo Csing, a Kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudományos, technológiai és oktatási főosztályának igazgatója a rendezvényen kiemelte, az ágazatnak alkalmazkodnia kell az algoritmikus rendszerek által hozott átalakulásokhoz. A szakember rámutatott, hogy a kulturális örökség nem megújuló jellegéből adódóan a kutatások eddig leginkább kis mintaszámú megfigyeléseken és a kutatók egyéni tapasztalatán alapultak.
A hivatali vezető értékelése szerint a gépi tanulás és a modern adatelemzés képes a különböző helyszíneken szétszórt, korábban strukturálatlan információkat összefüggő, számítható erőforrássá alakítani. Kína a 2026 és 2030 közötti tizenötödik ötéves tervének időszakában szisztematikusan támogatja a mesterséges intelligencia műemlékvédelmi alkalmazásának alapkutatásait. A főbb feladatok közé tartozik a kockázatmegelőzés, a helyreállítás, valamint az adatok szigorú etikai irányelvek szerinti, hiteles és szabályozott kezelése.
Vang Hszü-tung, a pekingi Palotamúzeum, vagyis a Tiltott Város igazgatója és a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia technológiai ugrást jelent, amely az ágazatot az egyszerű digitalizációtól az intelligens átalakulás felé vezeti. Ugyanakkor rávilágított, hogy az új eszközök nem változtatják meg a műemlékvédelem olyan alapvető elveit, mint a hitelesség, az integritás és a minimális beavatkozás szabálya. Az algoritmusok elsősorban azt a kapacitást és módszertant alakítják át, amellyel a szakemberek megértik és megóvják a rábízott kulturális emlékeket.
Az intézményvezető szerint a jövőben elengedhetetlen lesz a több tudományágat átfogó képzés, amely képes áthidalni a humántudományok és a mérnöki területek közötti szakadékot. Vang Csin-csan, a Kínai Tudományos és Technológiai Szövetség titkárságának vezetője ehhez kapcsolódóan az intelligens azonosítás, a roncsolásmentes vizsgálatok, a virtuális restaurálás, valamint a műtárgyak úgynevezett digitális ikreinek létrehozását nevezte meg kiemelt fejlődési iránynak. A tanácskozáson elhangzott, hogy a fiatal tehetségek bevonása kulcsfontosságú a művészet, a technológia és a társadalomtudományok integrálásában.
Ez is érdekelhet
A kínai örökségvédelem intézményrendszere, amelynek alapjait a 20. század második felében fektették le, napjainkban hatalmas mennyiségű leletanyaggal és kiterjedt régészeti helyszínekkel szembesül. Az 1980-ban alapított Kínai Kulturális Örökségvédelmi Technológiai Szövetség feladata a tudományos diszciplína fejlesztése és a gyakorlati megóvás elősegítése. A feladatok kiterjedtségét jól mutatják a közelmúltbeli példák, mint a Kínai Társadalomtudományi Akadémián thai szakértők bevonásával zajló technológiai együttműködés, vagy a Honan tartománybeli Anjangban található Jinhszü Múzeum jóslócsont-feliratainak feldolgozása.
A kínai régészeti lelőhelyek, köztük az ősi barlangtemplomok, a földépítmények és a víz alatti leletek megóvása hagyományos, manuális módszerekkel rendkívül lassú és költséges folyamat. Az ürümcsi éves találkozó tematikus szimpóziumain éppen ezért az állagromlás intelligens megfigyelésére, az épített örökség adatvezérelt megóvására, valamint a feltárt leletek és a múzeumi gyűjtemények technológiai innováción alapuló restaurálására fókuszáltak. A konferencia megállapításai illeszkednek abba a globális tendenciába, amely a történettudományi kutatásokat a számítástechnikai megoldásokkal ötvözi.
