Digitális adatbázisban kutatható a főúri konyhaépítészet

A kutatás keretében, amely eredetileg a leuveni székhelyű (KU Leuven) európai PALAMUSTO projekt részeként indult, összesen 116 történelmi konyhát vizsgáltak meg és rendszereztek a FactGrid nevű, szemantikus Wiki-adatbázis segítségével.

A kutatók a korábbi, pusztán kronológiai alapú besorolási kísérletek helyett egy új, a füstelvezetés technológiai megoldásaira épülő tipológiát dolgoztak ki. Ebben a rendszerben két fő kategóriát (és egy feltételezett őstípust) különböztetnek meg: az "A" típusba azok a helyiségek tartoznak, ahol a füstöt dedikált kürtőkön vagy páraelszívókon keresztül vezették el, míg a "B" típusú konyhák esetében maga a nagyméretű, egybefüggő tér funkcionált hatalmas kéményként (úgynevezett csarnokkéményként). Ezen belül a rendszer a falba épített tűzhelyektől a szellőzőkupolákig számos alkategóriát is meghatároz a szerkezeti bonyolultság alapján.

Az adatok formalizálása és térképes vizualizációja eddig rejtett földrajzi és tipológiai összefüggéseket tárt fel. A kutatás rávilágított arra, hogy a komplexebb füstelvezető rendszerekkel rendelkező konyhák elsősorban Észak- és Közép-Franciaországban koncentrálódtak, míg az egyszerűbb csarnokkéményes megoldások egész Európában elterjedtek voltak.

A vizsgált adathalmaz bizonyítja, hogy a konyhaépítészet története nem egy lineáris technológiai fejlődési ív, hanem egy olyan összetett hálózat, amelyben a földrajzi adottságok, a funkcionális elvárások és az uralkodói reprezentációs igények kölcsönösen formálták egymást.

A konyha mint a hatalom szimbóluma

A kastélyok és főúri udvarok konyháinak építészete évtizedekig a tudományos kutatások perifériáján mozgott. Míg a 16–17. századi németalföldi zsánerképeken (például Pieter Aertsen vagy Joachim Beuckelaer festményein) e terek hangsúlyosan megjelentek, az építészettörténet sokáig mellőzte a téma strukturális elemzését. Bár a brit kutatások az 1990-es évektől kísérleti régészeti módszerekkel vizsgálták a konyhák funkcióit, a mostani digitális adatelemzés az első, amely egységes, kontinentális keretbe foglalja e tereket.

A történelmi konyha az udvartartás infrastrukturális központjaként nemcsak az ellátásért felelt, hanem a "jó kormányzás" szimbólumaként is szolgált. A hatalmas boltozatok, az összetett füstelvezető rendszerek és a gigantikus csarnokkémények a funkcionalitáson túl az adott udvar gazdagságát, szervezettségét és hatalmi igényeit is reprezentálták. A most kidolgozott, nyílt hozzáférésű adatmodell sikeresnek bizonyult, így a módszertant a kutatók az LMU ARCHIATER elnevezésű projektjében jelenleg a történelmi ispotályok átfogó, adatalapú elemzésére is kiterjesztik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?