Cukrászháború, „próbatámadás” vagy épp saját magunk megtámadása – íme a történelem legcéltalanabb csatái
2018. április 17. 18:43 Jeki Gabriella
Az emberiség hosszú és gyakran véres történelme során számos olyan csatát vonultatott fel, amelyekben az egyik fél a sikeres hódítást követően szinte azonnal el is veszítette mindazt, amit korábban megszerzett. A győzelmeket gyakran a súlyos veszteségek kíméletlen valósága fenyegette mind a győztes, mind a vesztes oldalakon. Visszamenőlegesen sok katonai összecsapás tűnik egyszerű időpazarlásnak, de mégis vannak olyan csaták, amelyek „puszta hiábavalóságukkal” emelkednek ki. Szomorú, de szép számmal találhatunk versenyzőket, amelyek közül kikerülhet a történelem legcéltalanabb csatája „vetélkedő” győztese.
Korábban
Emberáldozatokkal mérték fel a németek felkészültségét
Vannak, amelyeket egyszerűen rosszul terveztek meg és hajtottak végre. Ilyen volt például 1942. augusztus 19-én a német megszállás alatt álló észak-franciaországi kikötőnél a Dieppe-i rajtaütés (más néven Jubileum-hadművelet). A politikai és katonai célokat szolgáló, klasszikus gerilla hadművelet elsődleges célja az volt, hogy megmutassa, mennyire hatékony a német radar. A terv az volt, hogy nagy létszámú haderő száll partra a kikötő közelében, amely elpusztítja a két nagy tengerparti tüzérségi üteget, majd sértetlenül elfoglalja a kikötőt. Az események nagyjából így is történtek, és közel hatezer katona, főleg kanadai, szállt partra, a brit Haditengerészet és szövetséges repülőgépek támogatásával.
A rövid, de hatásos orvtámadás az apályt kihasználva vonult volna vissza. Ám a szövetséges erők végül több mint háromezer katonát veszítettek el: a legtöbbjüket a partraszálláskor tették harcképtelenné (elestek, megsérültek vagy fogságba estek). Ráadásul a német légierőt sem sikerült komolyabb harcba „csalogatni”. A hadművelet sikertelensége azonban értékes tapasztalatokhoz juttatta a szövetségeseket. Egyes feljegyzések szerint a Jubileum egyfajta „szándékos áldozat” volt azért, hogy sokkal több életet menthessenek meg, ha majd bekövetkezik a félelmetes „D-nap”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Digitálisan egyesítették újra Leonardo da Vinci legnagyobb kéziratát 17:29
- Fenyőgallyakkal világítottak az ősemberek a barlangokban 16:16
- Rekordáron kelt el a nácik által elrabolt szökőkút 15:06
- Kémek, kereskedők, túlélők: nők az amerikai forradalom idején 14:23
- Állambiztonsági forrásokból kutatják az erdélyi magyar értelmiséget 14:01
- Ókori folytonosságról mesél a Nílus-deltában feltárt település 13:33
- Visszanyerte eredeti színeit Perugino korai Madonnája 12:41
- Újra fókuszba került Ian Fleming világháborús hírszerző kommandója 11:49
