Vita Kolumbusz valódi nyughelyéről

Hosszú ideje tart a vita arról, hol nyugszanak valójában Kolumbusz Kristóf hamvai: Spanyolországban vagy Dominikán? Spanyol és olasz kutatók DNS-vizsgálattal igyekeznek kideríteni az igazságot

A százesztendős vita

Kolombusz-kultusz spanyol bélyegen

Mint arról az origo annak idején beszámolt, spanyol tudósok múlt nyáron elhatározták: pontot tesznek egy régi vita végére. A sevillai Santa Maria katedrális és a dominikai Santo Domingo városa ugyanis több mint száz éve vetélkedik a megtisztelő címért: ők őrzik a nagy felfedező hamvait.

"A világon senki sem tudta még bizonyítani, hol van Kolumbusz valódi sírja. Ezt próbáljuk most kideríteni" - nyilatkozta annak idején José Antonio Lorente Acosta, a granadai egyetem genetikai laboratóriumának vezetője.

A kutatások eddig még nem hoztak megnyugtató eredményt, ám a vizsgálat - immár olasz tudósok bevonásával - továbbra is folyik. Hamarosan DNS-tesztnek vetik alá a jelenleg a paviai egyetem könyvtárában őrzött, eredetileg szintén Santo Domingóból származó csonttörmeléket. "A csontokat Santo Domingo püspöke 1880-ban ajándékozta Pavia egyetemének, mert a hagyomány szerint Kolumbusz ott tanult. A maradványok épp elegendőek ahhoz, hogy DNS-vizsgálatot végezhessünk rajtuk" - mondta az egyetem könyvtárának vezetője, Anna Maria Campanini Stella a Discovery Newsnak.

Bár a vizsgálat során a maradványok megsemmisülnek, az olasz tudósok végleges választ adhatnak Spanyolország és a Dominikai Köztársaság régi vitájára: vajon Amerika felfedezőjének hamvai Sevilla Szűz Máriáról elnevezett gótikus katedrálisában, vagy egy Santo Domingó-i cirádás világítótorony alatt pihennek?

Túlvilági bolyongás

A Santo Domingo-i síremlék

Amerika felfedezője nemcsak életében utazott sokat - halála után hamvai is kalandos utat jártak be.

Végső nyugalomra eredetileg 1506. május 20-án bekövetkezett halála helyszínén, a kasztíliai Valladoid városában helyezték, ám végrendeletében meghagyta: hamvait azon a földön helyezzék el, ahol ma Dominika fekszik.

Ezt akkor képtelenség volt teljesíteni, hiszen az idő tájt még nem volt erre alkalmas katedrális az Újvilágban.

Kolumbusz havannai síremléke

Testét csak halála után három évvel exumálták és szállították a kartauziak sevillai kolostorába. A spanyol udvart időközben elhalt fiának, Diegonak az özvegye, Maria de Rojas y Toledo figyelmeztette a felfedező végakaratának teljesítésére - Kolumbusz halála után 31 évvel. A felfedező ekkor kelt át (ismét, de nem utoljára) az óceánon.

A maradványokat 1537-ban indították útnak Amerika felé - immár fiának, Diegonak porhüvelyével együtt. Kettejüket együtt helyezték végsőnek még egyáltalán nem nevezhető nyugalomra az immár felépült Santo Domingo-i katedrálisban.

Kolumbusz síremléke Sevillában

A karibi országba való érkezését követően azonban még kétszer került hajóra a felfedező csontjait tartalmazó koporsó. Először azért, mert 1795-ben a sziget francia kézre került, s a spanyolok Havannába menekítették a nemzeti kincsnek számító, porladó csontokat. Ám itt is csak száz évet pihenhettek, hiszen a spanyolok 1895-ben Kubát is elvesztették - ekkor kerültek a hamvak az óhazába, a sevillai Santa Maria székesegyházba.

Melyik az igazi Kolumbusz?

Előkészületek az óceán átszelésére - korabeli festményen

A két város vitája 1877-ben robbant ki, amikor is a dominikai Santo Domingo székesegyház renoválása során a munkások egy csontokkal teli ládikát találtak, ezzel a felirattal: "Az előkelő és felvilágosult nemes, Don Cristobal Colon". A dominikaiak szerint a különös lelet azzal magyarázható, hogy a spanyolok a nagy kapkodásban nem a Kristóf hamvait rejtő urnát vitték magukkal, mikor 1795-ben fejvesztve menekültek a gyarmatról, hanem a közelben eltemetett fia, Diegó földi maradványait.

A tudósok múlt nyáron elhatározták, hogy egyszer és mindenkorra végére járnak a vitának. A sevillai és a dominikai hatóságoktól is engedélyt kértek Kolumbusz feltételezett hamvainak exhumálására, ám a sírok felnyitásába csak a spanyolok egyeztek bele. Sevillában ki is emelték mind a három Kolumbusz hamvait - Kristóf mellett helyezték ugyanis örök nyugalomra fiát, Diegót és fivérét, Hernandót is. Mivel az utóbbi személyazonossága bizonyos, José Antonio Lorente Acosta, a Granadai Egyetem szakértője DNS-vizsgálattal össze tudja hasonlítani a Kristófnak tulajdonított maradványokat a fivér hamvaival.

"Kapcsolatban állunk Lorente professzorral, és azt reméljük, két-három hónapon belül közli velünk kutatásának eredményeit" - mondta Campanini Stella. "Ha a mintákról kiderül, hogy semmi közük egymáshoz, az eredmény perdöntő lesz."

Nem mellékes, hogy a DNS-vizsgálatok arra is választ adhatnak: vajon olasz vagy spanyol volt-e Kolumbusz. Egyes források szerint a felfedező a genovai gyapjúkereskedő, Domenico Colombo fia volt; mások azt állítják, hogy Kristófnak nemesi felmenői vannak - igaz, balkézről. Szerintük ugyanis a felfedező apja nem más, mint az a vianai herceg, Károly, akinek öccse Aragóniai Ferdinánd néven vonult be a történelembe, miután kasztíliai Izabellával kötött frigye nyomán - Kasztília, Aragónia és Leon egyesülésével - létrejött az egységes Hispánia.

Kire hasonlít?

A paviai vizsgálatok ugyanakkor egy harmadik hipotézist is ellenőriznek, mely szerint Kolumbusz valójában VIII. Ince pápa fia volt. "A hasonlóság első pillantásra is szembeötlő" - állítja Ruggero Marino, aki Kolumbusznak a Vatikánhoz fűződő kapcsolatairól írt könyvében vetette fel a pikáns hipotézist.

"Kolumbusz hamvai számtalan titkot őriznek" - állítja a kubai Miguel Esquivel, aki jópár könyvet írt már a felfedezőről. "Az az elmélet, mely szerint Kristóf Ince pápa gyermeke volna, felettébb elgondolkodtató. Ne feledjük: mikor Kolumbusz Kristóf 1451-ben megszületett, Giovan Battista Cybo - a későbbi VIII. Ince pápa - a Genovától mindössze 40 kilométerre fekvő Savona püspöke volt!"