Spanyolnátha: visszatérhet

A frontról hazatérő katonák egész országokat fertőztek meg

Nem volt menekvés

Alig ért véget az első világháború, új ellenség bukkant fel a látóhatáron: egy láthatatlan gyilkos, a spanyolnátha. A több mint negyvenmillió áldozatot követelõ járvány úgy kezdõdött, mint az influenza. Elõször magas láz és izomfájdalom lepte meg a betegeket, majd a tüdõgyulladáséhoz hasonló tünetek léptek fel. Egész családok haltak ki Európa-szerte a járvány következtében, akik közül sokakat a saját tüdejébõl felköhögött váladék fojtott meg. Az 1918-as influenzajárvány 40 megfertőzött emberből egyet ölt meg. A jelenlegi influenzatörzsek kb. 25 000 emberből követelnek egy áldozatot. De ez a járvány két év alatt több emberéletet követelt, mint a világháború.

A Nagy Háború éppen véget ért, és sok százezer katona zsúfolódott össze az európai városok kikötőiben, várva, hogy hazaszállítsák őket. Hogy a fertőzés honnan indult ki, azt nem lehetett tudni, de az első eseteket a Spanyolországból hazaérkezett amerikai katonákon regisztrálták, ezért kapta a "spanyolnátha" elnevezést. A szűk helyeken - csapatszállító hajók rakterében, vasúti szerelvényekben, hatalmas sátortáborokban összezsúfolódott katonák között villámgyorsan terjedt a járvány, és a hazatérők behurcolták minden országba, Új-Zélandtól Magyarországig, Szibériától Alaszkáig.

A háború nélkülözései közepette legyengült lakosság között kaszásként aratott a halál. Egész családokat irtott ki a járvány, Magyarországon áldozatául esett például Kafka Margit is. A betegeket nem tudták fogadni az akkori kórházak, a legtöbben otthon pusztultak el, megfelelő ápolás és gyógyszerek híján. A kórházakban sem volt jobb a helyzet. A cseppfertőzéssel terjedő vírus rendkívül fertőző volt, az orvosi maszk, kesztyű és köpeny sem nyújtott védelmet. Az áldozatok számát nálunk is több mint tízezerre becsülik. A holttesteket a korabeli járványügyi előírásoknak megfelelően gyakran elégették, vagy tömegsírba temették, amit mésszel fertőtlenítettek.

A városokban megállt az élet

Világméretekben ez volt a történelem legpusztítóbb járványa, és ennek ellenére a történelemkönyvekben többnyire csak lábjegyzetként említik. Az amerikai hadsereg kutatóit ma is foglalkoztatja a halálos vírus. Már 1997-ben sikerült izolálni ribonukleinsav (RNS) maradványait azokból a formalinban rögzített, parafinba ágyazott szövettani készítményekből, melyeket 1918 óta őriznek (ez egyébként érdekes adat a múzeumi gyűjtemények jelentőségére is). Kilenc vírus-RNS szekvenciáját sikerült meghatározni és kimutatni, hogy egy eddig ismeretlen H1N1 jelű A típusú influenza-vírus okozta a járványt.

De a kutatók még messzebbre mentek: nemrégiben az "Emerging Infectious Diseases" című orvosi szaklapban, Jeffrey Taubenberger, az US Armed Forces Institute of Pathology munkatársa közzétette, hogy sikerült olyan mesterséges vírust előállítaniuk, amely több tulajdonságában megegyezik a spanyolnátha feltételezett kórokozójával. Mint elmondták, kutatásaik célja az, hogy olyan ellenanyagot dolgozzanak ki, amely ellenállóvá teszi az emberi testet az influenza ilyen halálos törzseivel szemben.

1. A frontról hazatérő katonák egész országokat fertőztek meg
2. Miért volt ilyen gyilkos hatású a spanyolnátha?