Egyedül a világ legszigorúbb börtönében: Hess utolsó évtizedei

Rudolf Hess

Rejtély rejtély hátán

1941 májusában Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese, állítólag saját kezdeményezésre repült Skóciába egy szintén állítólagos békeküldetés céljából. A Messerschmitt Bf 110-es géppel szállt fel, majd ejtőernyővel ugrott ki Glasgow közelében, ahol fogságba esett. Hess abban bízott, hogy brit arisztokraták és politikusok közreműködésével titkos békét köthet Németország és az Egyesült Királyság között, ezzel megakadályozva a brit-szovjet szövetséget. A brit kormány azonban elutasította ajánlatát, és politikai fogolyként őrizetbe vették.

A náci vezetés őrültnek nyilvánította, Hitler pedig megtagadta őt. A repülés pontos célja és háttere máig vitatott: volt, aki szerint egyedül cselekedett, mások szerint titkos megbízást teljesített. Hivatalos dokumentáció nem maradt fenn a megbizatásról, történészek egy része azt vetette fel, hogy siker esetén Hitler felvállalta volna a kezdeményezést, de mivel a terv megbukott, így elzárkózott az ötlettől. Ennek a verziónak az igazát vélhetőleg sosem fogjuk megtudni, de mindenképp a második világháború egyik legrejtélyesebb epizódja maradt.

Hess a nürnbergi per során életfogytiglani börtönbüntetést kapott. A  Szovjetunió halálbüntetést követelt, de a nyugati szövetségesek életfogytiglani börtönre ítélték. Az NSZK több alkalommal kérte szabadon bocsátását. 1985-ben még Richard von Weizsäcker, az akkori nyugatnémet elnök is felszólította erre a szövetségeseket – Nelson Mandelával és Andrej Szaharovval példálózva.

Spandau végállomás

Hess végül a Spandau börtönben töltötte le büntetését, amelyet a második világháború négy győztes hatalma – az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió – közösen üzemeltetett. 1966-tól haláláig, két évtizeden át, ő volt az egyetlen rab az 500 főre tervezett intézményben.

Ez idő alatt a börtön működtetése hatalmas összegeket emésztett fel. 600 katona őrizte, miközben a 696 cellából csak az övé volt használatban. Az épületet többszörös védelmi rendszer, elektromos kerítés, magas falak és őrtornyok védték, és erős reflektorok világították meg éjjel.

93 éves volt, amikor meghalt. 1987. augusztus 17-én felakasztva találták meg a börtön területén álló kerti kisházban, ahol érthetetlen okból felügyelet nélkül tartózkodott. Rudolf Hess, a náci Németország egyik utolsó még élő vezetője, több mint negyven évig raboskodott. Ő volt Adolf Hitler közeli bizalmasa és helyettese, akit részben felelősnek tartanak a zsidó népirtásért a második világháború során.

Kételyek között

A hivatalos jelentés szerint Hess öngyilkos lett, elektromos kábellel akasztotta fel magát. Családja azonban kérvényezte a második boncolást, amely azt állapította meg, hogy halálát fulladás okozta, nem akasztás. A jelentések és titkolózások miatt a mai napig nem tisztázott, mi is történt pontosan.

Testét a halál bejelentése előtt szállították el a berlini kórházba. A hivatalos magyarázat szerint már ekkor halott volt, ezért nem kísérte senki. A titkolózás azonban csak erősítette a gyanút.

Szakértők jogos kérdéseket tettek fel: miért várt Rudolf Hess több mint négy évtizedet az öngyilkossággal, ha valóban magától vetett véget életének? Miért engedték be őrizetlenül a kerti házba, ahol később holtan találták?

Hess halálának körülményeit tehát számos kétely övezi, különösen fizikai állapota miatt: 93 éves korára rendkívül legyengült, és súlyos ízületi gyulladása miatt képtelen volt emelni, csomót kötni, de még a cipőfűzőjét sem tudta bekötni. Az őrök állítása szerint soha nem maradhatott felügyelet nélkül, mégis egyedül tartózkodott abban a kerti épületben, ahol holtan találták. Egyes tanúk, köztük egy ápolónő és egy brit tiszt, erőszakos beavatkozás nyomaira utaltak: szerintük a testén olyan jelek voltak, amelyek inkább gyilkosságra, semmint öngyilkosságra engedtek következtetni.

Wolf Rüdiger Hess, a fia soha nem fogadta el a hivatalos verziót. Azt állította, apja pszichésen stabil volt, és egészségi állapota fizikailag is lehetetlenné tette volna az öngyilkosságot. Margaret Thatcher brit kormánya pedig elzárta azokat a jelentéseket, amelyek részletesen tárgyalták a halál körülményeit – a gyanú így tovább nőtt.

További kételyek és titkok

Mások azt vetették fel, hogy a holttest nem Hess maradványa lett volna. 2009-ben azonban újabb fordulatot vett Rudolf Hess halálának története, amikor osztrák és amerikai kutatók DNS-vizsgálatot végeztek a spandaui börtön egykori rabjának maradványain. A cél az volt, hogy végérvényesen megcáfolják azt az évtizedek óta keringő összeesküvés-elméletet, miszerint a Spandau börtönben évtizedekig fogva tartott férfi nem is a valódi Rudolf Hess volt, hanem egy hasonmás.

A vizsgálathoz Hess egy még élő rokonától – unokájától – származó genetikai mintát hasonlították össze az 1982-es orvosi beavatkozás során levett vérmintával, amelyet egy skóciai kórház őrzött. Az eredmény egyértelmű volt: a DNS-profil leszármazási kapcsolatot mutatott, így a tudományos bizonyítékok alátámasztották, hogy valóban Rudolf Hess volt az, aki a Spandau börtön falai között töltötte élete utolsó négy évtizedét, majd lelte halálát.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt