Szent Istvántól az új kenyérig

Kommunista kisajátítás

A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották ésszerű megoldásnak - ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt -, így szellemileg és tartalmilag teljesen átalakították. Szent István ünnepéből az "új kenyér ünnepe" lett, majd az új alkotmányt, mint új - szocialista - államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Innentől kezdve 1949-1989 között augusztus 20-a az alkotmány napja lett, 1950-ben pedig a napot az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

Kevesen tudják azonban, hogy az "új kenyér ünnepe" eredetileg nem augusztus 20-án volt, és nem is 1947-48-ban találták ki. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett.

Az új kenyér napját a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Ehhez a naphoz köthető az aratási felvonulás is, amikor a kalászkoszorút vivő lányokat a többiek lovaskocsin követték. Első útjuk a templomhoz vezetett, ahol hálaimát mondtak az aratás befejezésére. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter-Pál napján rendezték meg. A másodikat 1941-ben, a Bácska visszacsatolása alkalmából, Szabadkán. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült.

Budapest, 1985. augusztus 20. Nemzetiszínű zászlóval és a magyar címerrel feldíszített hajó úszik a Dunán az augusztus 20-i hagyományos vízi- és légibemutatón Budapesten.

1989 óta a régi hagyományok szerint rendezik meg az augusztus 20-i állami és egyházi ünnepeket, ahol a régi és a kevésbé régi hagyományok és szokások keverednek. A Magyar Országgyűlés hosszas viták után 1991. március 5-én augusztus 20-át a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította.

1. Törvénylátó napból Szent István napja
2. A revízió szolgálatában
3. Kommunista kisajátítás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Az 1956-os forradalom 70. évfordulójára fókuszál a Memento Park
• Történelmi dráma a Kádár-korszak hajnaláról a Netflixen
• A Bem tértől a Rádióig: 1956. október 23.
• Az 1956-os forradalmat követő megtorlások anomáliái
• Nagy Imre újratemetése: A nemzet gyásza és újjászületése
• A KGB ki akarta csalni Mindszenty bíborost az Amerikai Nagykövetségről
• Embercsempész katonák a magyar–szovjet határon
• Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre 
• Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után