Nyilvánosságra hozták közel hatvanezer egykori hálózati személy ügynökaktáit
A rendszerváltás előtt működő magyarországi állambiztonsági szolgálatok mintegy hatvanezer beszervezett hálózati személyének adatait és ügynökaktáit tették bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé. A most megnyíló archívumokból kizárólag a hírszerzéshez kapcsolódó akták maradtak ki, amelyeket nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva továbbra is zártan fognak kezelni.
- Elérhetővé vált hatvanezer állambiztonsági hálózati személy dokumentációja a nyitottaktak.hu weboldalon.
- A Rákosi- és Kádár-korszak hírszerzési iratait nemzetbiztonsági okokból továbbra sem hozzák nyilvánosságra.
- Szakértői bizottság alakult a lelepleződő családi titkok és a társadalmi traumák feldolgozásának segítésére.
A nyitottaktak.hu portálon jelenleg három kiemelt titkosszolgálati irattípus vált ingyenesen kutathatóvá. A legfontosabb forrást a 6-os kartonok jelentik, amelyek az ügynökök személyazonosító adatait és a hálózati tevékenység alapvető információit rögzítik.
Ezt egészítik ki a beszervezési folyamatokat listázó B-naplók, valamint az 1970-es évektől mágnesszalagokon tárolt H-adattár feljegyzései. A levéltár február 25-ig egy negyedik kategóriát, az ügynöki életutat részletesen bemutató B-dossziékat is elérhetővé teszi. A teljes megnyitásból kizárólag a III/I-es csoportfőnökség hírszerzési dokumentumait vonták ki, mivel Magyar Péter miniszterelnök szerint ezek publikálása súlyos nemzetközi problémákat okozhatna.
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója elmondta, hogy a Rákosi- és a Kádár-korszakban körülbelül 150-160 ezer hálózati személy működhetett. A mintegy öt kilométernyi iratállománynak jelenleg a harmada található a levéltár szigorúan védett raktáraiban.
Ez is érdekelhet
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a történelmi felelősség elsősorban azokat a pártvezetőket és tartótiszteket terheli, akik a diktatúra megfigyelési rendszerét kiépítették és működtették. A politikus emlékeztetett arra is, hogy az állambiztonsági múlt feltárása 1990 óta váratott magára. Hozzátette, hogy a korábbi kormányzatok évtizedeken át megakadályozták az akták széles körű megnyitását.
A dokumentumok megismerése komoly kihívás elé állítja a társadalmat, ezért egy szakértői bizottság jött létre a feldolgozás segítésére. Orvos-Tóth Noémi pszichológus a Duna Televízió műsorában kiemelte, hogy a családoknak számos esetben át kell írniuk a saját múltjukról alkotott narratíváikat. A szakember önmérsékletre és az azonnali ítélkezés elkerülésére intette az érintetteket. Szekér Nóra történész hozzátette, hogy az állambiztonsági gépezet a legtöbb esetben érzelmi zsarolással kényszerítette együttműködésre az áldozatokat. Az aktákban olvasható hazafias beszervezési indokok mögött gyakran súlyos kényszerhelyzetek és emberi tragédiák húzódtak meg.
