Trójával is kapcsolatban állhattak egy ismeretlen bronzkori település lakói
Korábban ismeretlen bronzkori települést azonosítottak a régészek a mai Törökország északnyugati részén, az ókori Trója közelében. A lelőhelyen előkerült kerámiatöredékek arra utalnak, hogy az itt élő közösség kapcsolatban állhatott Nyugat-Anatólia más településeivel, földrajzi elhelyezkedése pedig a Dardanellák két partja közötti kapcsolatok vizsgálatához is új adatokkal szolgálhat.
- Korábban ismeretlen bronzkori települést azonosítottak a régészek az ókori Trója közelében, a Dardanellák ázsiai partján fekvő Yaylatepe Höyük lelőhelyen.
- A felszíni terepbejárások során kerámiatöredékek, szövőszék-nehezékek és kőeszközök kerültek elő, amelyek az egykori lakók mindennapi tevékenységéről tanúskodnak.
- A településről közvetlenül látható a Dardanellák európai partján fekvő Asartepe, ami felveti a két part közötti őskori kapcsolatok lehetőségét is.
A Yaylatepe Höyük nevű lelőhely a Dardanellák ázsiai részén található, és 2024-ben, a térség bronzkori kikötőit vizsgáló kutatási program során fedezték fel. A település első tudományos feldolgozását Meral Başaran, a Fırat Egyetem kutatója végezte el, eredményeit pedig az Arkeoloji Dergisi című tudományos folyóiratban publikálta. A felszíni terepbejárások során a szakemberek számos kerámiatöredéket, agyagból készült szövőszék-nehezéket és kőeszközt gyűjtöttek össze, amelyek a település egykori lakóinak mindennapi tevékenységéről tanúskodnak.
Başaran a 2024-es és 2026-os terepbejárások során összegyűjtött leletek közül 54 kerámiatöredéket vizsgált meg részletesebben, hogy ezek segítségével minél pontosabban megállapíthassa, milyen technikákkal készítették az egykor használt edényeket. A vizsgálatok kimutatták, hogy a töredékek mintegy 62 százaléka fazekaskorongon készült, amelyek közül 12 darabon a gyorsan forgó korong konkrét nyomait is azonosították. Ez utóbbi eljárás lehetővé tette, hogy a fazekasok a kézzel formázott edényekhez képest gyorsabban és pontosabban dolgozzanak, valamint szabályosabb alakú, egyenletesebb vastagságú edényeket készítsenek.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy egyes kerámiák fala feltűnően vékony volt, az elkészítésükhöz felhasznált agyagot pedig gondosabban tisztították és dolgozták fel. Ezek a tulajdonságok különösen a korai bronzkor későbbi szakaszából és az azt követő időszakokból származó edényeken figyelhetők meg, ami a fazekasmesterség technikai fejlődésére utalhat. A leletek alapján a szakemberek arra következtetnek, hogy a térségben már az őskorban is olyan fazekasok tevékenykedhettek, akik megfelelő szakértelemmel és technikai ismeretekkel rendelkeztek a gondosan kidolgozott kerámiaedények előállításáról.
A kerámiák egy része nagyon hasonlít a Trójában előkerült edényekre, míg más töredékek a Nyugat-Anatólia belső területein fekvő Beycesultan régészeti lelőhelyének leleteivel állíthatók párhuzamba. A kutatók szerint ezek az egyezések arra utalhatnak, hogy Yaylatepe lakói elterjedt kerámiakészítési hagyományokat követtek, és kapcsolatban állhattak más anatóliai közösségekkel. Ugyanakkor a hasonló edényformák és díszítések önmagukban nem bizonyítják, hogy a települések között közvetlen kereskedelmi vagy diplomáciai kapcsolatok alakultak volna ki.
A felszínen összegyűjtött kerámiatöredékek a késő rézkortól egészen a késő bronzkor kezdetéig tartó időszakot lefedik, ami arra utal, hogy a területet hosszabb időn keresztül is használhatták. A közeli Trójában végzett korábbi ásatások már a Kr. e. 3500 körüli időszakból is kimutatták az emberi megtelepedés nyomait, Yaylatepe pontos története azonban egyelőre nem rekonstruálható. Mivel a mostani vizsgálat kizárólag felszíni leletekre épült, további ásatásokra lenne szükség annak megállapításához, hogy a település mely korszakokban volt lakott, és hogyan változott az idők során.
A lelőhely elhelyezkedése azért is különösen érdekes, mert a Dardanellák európai partján található Asartepe nevű őskori településsel szemben fekszik. Başaran digitális térképezési módszerekkel vizsgálta a két helyszín közötti látási viszonyokat, és megállapította, hogy nincsenek olyan természetes akadályok, amelyek eltakarnák egymás elől a településeket. A terepi megfigyelések is megerősítették, hogy tiszta időben Asartepe jól látható Yaylatepéről, így az egykori lakók számára is lehetséges lehetett a túlpart megfigyelése.
Ez is érdekelhet
Mindkét település magasabban fekvő területen, vízfolyások és természetes öblök közelében helyezkedik el, ami kedvező feltételeket biztosíthatott a vízi közlekedéshez és a tengerszoros forgalmának ellenőrzéséhez. A kutatók feltételezése szerint ezek a helyek ezért alkalmasak lehettek kisebb csónakok partra húzására, és szerepet játszhattak az Anatólia, valamint Délkelet-Európa közötti őskori kapcsolatokban. Bár a két település közötti közvetlen rálátás önmagában nem bizonyítja szoros kereskedelmi kapcsolatok meglétét, a földrajzi adottságok alapján ezek lehetősége nem zárható ki.
Yaylatepe azonosítása újabb lelőhellyel bővíti a Trója környéki bronzkori településhálózatról rendelkezésre álló ismereteket. A szakemberek szerint a későbbi régészeti feltárások segíthetnek pontosabban meghatározni a település keletkezési idejét, valamint azt is tisztázhatják, hogy milyen szerepet tölthetett be az Anatólia és a Balkán-félsziget közötti kapcsolatokban.
