A bolondok napjával kezdték az évet

A szakértők szerint a bolondok napjának eredete a történelem homályába vész. A tavaszi napforduló, vagy mások szerint épphogy április elseje hajdan sok népnél évkezdő nap volt, az újjáéledő természetet ünnepelték, és már az ókori görögök is megtréfálták egymást ezen a napon. Ezeket a szertartásokat aztán később a kereszténység ünnepéhez, a húsvéthoz kötötték.

Amikor a gregorián naptárreform 1582-es francia bevezetése előtt, 1564-ben IX. Károly a világon elsőként nevezte ki államilag az év első napjává január elsejét, az évet általában a tavasztól számították. Nem volt ez igaz azonban az állami és egyházi adminisztrációra: ott ugyanis mindig is karácsony vagy január elseje számított az év első napjának. Április első napja ekkor vált egyfajta "komolytalan", bolondos újévvé.

Ezek az elméletek azonban a szakértők szerint egytől egyig kétséges hitelűek: a napforduló ugyanis soha nem eshetett április elsejére, így a tavaszköszöntést is korábban ülhették. A bolondok napját ennek ellenére a középkorban többször is megemlítették: így tett például Chaucer is, aki április elsejei bolondokat is bemutatott. Sokan azt valószínűsítik, hogy a 16. századi Franciaországban egy korábbi, több kultúrában is jelen lévő szokást vettek át.

Joseph Boskin, a Bostoni Egyetem kutatója 1993-ban egy igen hatásos média-hackkel sokkolta a közvéleményt: akkor ugyanis április elseje kapcsán arról nyilatkozott, hogy a bolondok napja I. Constantinus császár korából származik, amikor az udvari bolondok és bohócok kérvényt nyújtottak be az uralkodónak, hogy egy napig az általuk választott vezető ülhessen a trónra. Boskin szerint Constantinus ebbe beleegyezetett, és egy napra átadta hatalmát Kugel királynak.

Bár a meséről komoly viták alakultak ki, pár nappal később maga Boskin is elismerte, hogy mindez csupán a fantázia szüleménye volt. További tréfák és csalások a Wikipedia szócikkében, illetve egy másik lista minden idők 100 leghíresebb április elsejei tréfájáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben