A rómaiak idején is tovább éltek az ókori görög oktatási szokások

2026. november 4.-Múlt-kor

A római uralom idején fokozatosan eltűntek a hagyományos görög gümnaszionok, az oktatási rendszer azonban még évszázadokig fennmaradt. Egy 51 lelőhelyet vizsgáló kutatás arra keresi a választ, hol folytatták a fiatal férfiak képzését az egykori intézmények bezárása után.

Összefoglaló
  • A római uralom alatt a görög gümnaszionok fokozatosan elvesztették eredeti szerepüket, az ephébia oktatási rendszer azonban még a 3. században is működött.
  • Egyes képzések fürdőkbe vagy más közösségi terekbe költözhettek, de ezt a feltételezést további kutatásoknak kell igazolniuk.
  • A római családok bekapcsolódása és a császárkultusz megjelenése a görög oktatási hagyományok átalakulását is jelzi.
A stadion, a gimnázium és a palaisztra maradványai az ókori Messzénében (Forrás: George E. Koronaios / Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0)
A stadion, a gimnázium és a palaisztra maradványai az ókori Messzénében (Forrás: George E. Koronaios / Wikimedia Commons / CC BY-SA 4.0)

A római uralom idején fokozatosan eltűntek a hagyományos görög gümnaszionok, az általuk képviselt oktatási hagyomány azonban még évszázadokig fennmaradt. Egy, a római kori Achaea tartomány 51 ismert testnevelési és sportközpontját vizsgáló kutatás arra keresi a választ, hol folytatódott a fiatal férfiak képzése az intézmények bezárása után.

Az ókori görög gümnaszionok jóval többet jelentettek sportolásra szolgáló épületeknél. A fiatal férfiakat a közéleti szerepvállalásra készítették fel fizikai, katonai és szellemi képzéssel. Az ephébia néven ismert rendszer a római uralom alatt is működött, bár az egyes városokban eltérő formában.

Az épületek egy része már az 1. század közepén elvesztette eredeti funkcióját, a 2. század második felére pedig egyre gyakoribbá vált az elhagyatottságuk. Feliratok azonban azt bizonyítják, hogy az ephébia legalább a 3. század harmadik negyedéig fennmaradt.

Natalia Kazakidi, az Athéni Akadémia kutatója szerint ezért fontos kérdés, hol tartották a foglalkozásokat a hagyományos gümnaszionok megszűnése után. Felmerült, hogy egyes tevékenységek a fürdőkbe vagy más közösségi épületekbe költözhettek. Erre utalhat, hogy Sziküónban Hermésznek, Héraklésznek és Apollónnak szentelt oltárokat találtak fürdőkben, Argoszban pedig a gümnaszionok felügyeletéhez kapcsolódó feliratok kerültek elő fürdőépületekből.

A római uralom a résztvevők körét is megváltoztatta. A kutatás szerint római és itáliai telepesek fiai is bekapcsolódtak az ephébia képzésébe, miközben a császárkultusz is megjelent a gümnaszionokhoz kötődő terekben. Egyes fiatalok még saját városukon kívül is részt vettek a képzésben.

A régészeti bizonyítékok ugyanakkor hiányosak. Az 51 ismert gümnaszion közül sokról csupán feliratok és írott források tanúskodnak, és viszonylag kevés épületet tártak fel olyan részletességgel, hogy történetük pontosan rekonstruálható legyen. A kutatók abban sem értenek egyet, hogy az athéni Akadémia területén feltárt egyik építmény gyakorlóhely vagy szent körzet volt-e.

A hanyatlásuk sem volt egyenletes: Augustus és Hadrianus császár uralkodása alatt például újabb beruházások történtek ilyen épületekben. A kutatók számára ezért továbbra is nyitott kérdés, hogy a hagyományos intézmények megszűnésével az ókori görög oktatás mely elemei éltek tovább más helyszíneken.