Haza, haladás, rombolás, tánc

300 éve, április 29-én rendelte el I. Lipót a földek, polgárok, jobbágyok és nemesek összeírását Magyarország területén. 1928-ban ezen a napon éppen 75 éve kezdi meg a műsorsugárzást a lakihegyi 20 kW-os új rádióadó. 1988-ban április 29-én - az 1982 óta a táncművészet világnapjaként megünnepelt napon - jelenti be Ceausescu a településszerkezet átalakításának programját és nyitja meg kapuit Budapesten az első McDonald's.

1982 - a táncművészet világnapja

a balett atyja

A Nemzetközi Színházi Intézet 1981. évi madridi közgyűlésének kezdeményezésére 1982. április 29-én ünnepelték először a táncművészet világnapját.

A táncművészet világnapját abból az alkalomból ünnepeljük, hogy 1727-ben ezen a napon született Jean Georges Noverre francia balett-táncos, az egyetemes táncművészet nagy megújítója. A „balett atyja” a párizsi operában edződött, ahol éppen az ő idejében vált az operaelőadás részévé a tánc. Noverre elsőként értelmezte a táncot az operától is független művészeti ágként. Marie Antoinette balett tanáraként pedig arra is módja nyílt, hogy a balettot a zene, a jelmezek, díszletek és a tánc összjátékaként kialakított színpadi előadásként művelje.

1703 - I. Lipót konskripciója

labanc császár

300 évvel ezelőtt ezen a napon rendelte el I. Lipót a földek, polgárok, jobbágyok és nemesek összeírását Magyarország területén.

A magyar történelemben kevés király tevékenységét kísérte már életében annyi ellenszenv, mint I. Lipótét, akinek neve a magyar történelmi tudatban is a legellenszenvesebb történelmi figurák között rögzült. Hogyan alakult ki ez a kép ?

Lipót politikai bűnlajstroma tekintélyes:

Az 1664. augusztus 1-ei hatalmas győzelemmel végződött szentgotthárdi csatát követően még a csata alatt is a török táborban tartózkodó követével olyan szégyenteljes békét kötött Vasváron, melyel a török minden korábbi hódítását, még az ugyanebben a hadjáratban elvesztett Nagyváradot és Érsekújvárt is az oszmánok kezén hagyta – mintha nem is győztes, hanem vesztes csata után írták volna alá a békeszerződést, s így újabb évtizedekre megnyújtotta a török uralmat Magyarországon. Ami érthetetlen volt a magyar rendek, de sok osztrák generális számára is, csupán logikus lépésként értelmezhető a spanyol örökösödési háború kirobbanására számító a bécsi udvar részéről.

A Wesselényi-összeesküvést követő megtorlás során, 1671. április 30-án Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc és Nádasdy Tamás grófokat, az ország legelőkelőbb főurait lefejeztette.

A papnak nevelt fanatikusan katolikus uralkodó ellenreformációs politikájával kísérletet tett országa egységes katolikus állammá formálására, a protestáns templomokat ágyúkkal és lovaskatonákkal foglalta el, a protestáns prédikátorokat gályarabságra küldte.

A leggyűlöltebb talán Habsburggá mégis a Rákóczi-szabadságharc „labanc császáraként” vált.

Lecsüngő alsó ajkai, eltorzult vonásai, gúnyrajzoknak tűnő dicsőítő festményei, gőgősnek tűnő magatartása sem a kedvező kép kalakulását erősítették.

Pedig éppen Lipót uralkodása alatt következett be az, amit másfél száz éven keresztül remélt a magyar politikai osztály: a török kiűzése. Az 1697 szeptemberében elszenvedett megsemmisítő zentai vereségét követően a porta 1699 januárjában aláírta a karlócai békét, s lemondott a magyar vilajetekről. A Habsburg Birodalom a töröktől visszanyert területekkel jelentősen megnagyobbodott, miközben súlypontja keletre tolódott: Bécs, amely sokáig a határ közelében fekvő, veszélyeztetett város volt, mostantól barokk főváros egy nagy birodalom közepén.

Ugyanazok a nemesek, akik korábban fegyverrel fordultak szembe vele, Buda felszabadítása után lemondtak a szabad királyválasztás jogáról, Lipót törökellenes sikereit látva elfogadták a Habsburgok örökös királyságát.

1928 – sugározni kezd a lakihegyi adó

75 éve a déli harangszóval kezdi meg a műsorsugárzást a lakihegyi 20 kW-os új Telefunken gyártmányú rádióadó. Akkoriban besugározta az egész Kárpát-medencét, bár tökéletes vételt csak 150 km-es körzetben biztosított.
A Szigetszentmiklós határában található antennatorony érdekes rácsos tartórendszerével, 314 m-es magasságával a XX. század első felének bravúros technikai újdonsága volt.
1931-ben hat cég ajánlata közül a Standard kapott megbízást egy még nagyobb 120 kW-os adót építésére. A hazai gyár rekordidő alatt végzett a munkával, az adótornyot a MÁVAG építette. Így 1933. december 2-án megkezdődhetett a rendszeres sugárzás.
Az adóállomást és az antennatornyot 1944. november 30-án a frontvonal közeledése miatt felrobbantották.

A Rádió Budapest 1925. december 1-jén kezdte meg adását, és az első hónap végén már 17 ezer előfizetője volt. Ma a becslések szerint legkevesebb 4 millió rádiókészülék veszi a Lakihegyről továbbított adásokat.

1988 – falurombolás Romániában

hűlt helye

1988. ápr. 29-én Ceauşescu bejelenti a településszerkezet átalakításának programját, mely szerint 2000-ig közel kétezer falut számolnának föl.
A 15 évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott településrendezési program a Ceauşescu-korszak megalomán tervei között régóta szereplő romániai falukorszerűsítést írta elő.
A falvakat fejlesztendő, megmaradó és felszámolandó kategoriákba osztották. A településrendezési program nem tartalmazott pontos számokat, ám 3500 és 7000 között határozta meg a korszerősítés által érintett települések számát.
Az erdélyi magyar falvak átrendezése a magyarság paraszti bázisának, etnikai egységének végső megszűntetését jelentette volna. A falurombolás ellen világszerte tiltakoztak, nemzetközi mozgalom indult a romániai falvak védelmében. Ekkorra példátlanul nagy feszültség alakult ki a varsói szerződésen belüli két ország között:

Budapesten 1988. június 27-én a Hősök terén 70-80 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen.

A román nagykövetség nem hajlandó átvenni a tüntetés szervezői által fogalmazott tiltakozó levelet.

1988. június 28-án Romániában – válaszul a „településrendezés" elleni magyar tiltakozásra – bezárják a kolozsvári magyar főkonzulátust.

1988. július 1-én a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának határozata szerint: Magyarországon újabb nacionalista és szocialistaellenes megnyilvánulások voltak hivatalos jóváhagyással.

1988. július 2-án Grósz Károly kijelenti: változatlanul kész eleget tenni a kormányfőként kapott bukaresti meghívásnak, hogy közvetlen párbeszédet folytasson a településrendezési tervek által kiélezett ellentétekről. Hangsúlyozza: Magyarország ezután sem kívánja felülvizsgálni a II. világháború utáni határokat, és a nézeteltérések feloldására sem akar igénybe venni semmilyen nemzetközi szervezetet, de az enyhülést akadályozná, ha Közép-Európában tartósan megromlana a viszony két szomszédos ország között.

1988. augusztus 28-án Aradon a magyar román csúcstalálkozón Grósz és Ceauşescu szakértők bevonása nélkül négyszemközt tárgyal. A találkozó egyértelműen jelezte, hogy a romániai falurombolás tervének ügyében tényleges tárgyalásra nincs lehetőség.

1988 – az első magyar meki

1988-ban, 15 évvel ezelőtt Budapesten is megnyitott a világszerte napi több mint húszmillió vendéget kiszolgáló McDonald's első gyorsétterme a Régiposta utcában.

20. század

Megosztom

Itt állíthatod be, hogy a Google előbbre sorolja a Múlt-koros találatokat