Kiállítás nyílt a Szovjetunióba elhurcoltak történetéről
2013. november 25. 10:16 MTI
A Kárpát-medencéből a Szovjetunióba hurcolt magyar és német nemzetiségű kényszermunkások történetét bemutató kiállítás nyílt Pécsen pénteken. A Nádor Galériában megrendezett Trauma című interaktív tárlat tablók, fotók, továbbá hanganyagok, videók, korabeli használati tárgyak, túlélőkkel folytatott beszélgetések révén érzékelteti a "malenkíj robot" résztvevőinek szenvedéseit és kiszolgáltatottságát.
Korábban
A szervező Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre és a Janus Pannonius Múzeum szerint a december 6-ig látogatható kiállítás segíthet az érintetteknek tapasztalataik feldolgozásában, a fiatalabb generációknak pedig ismereteik bővítésében.
Menczer Erzsébet országgyűlési képviselő megnyitóbeszédében felidézte: a mintegy hét évtizeddel ezelőtt történtekről sokáig nem lehetett nyilvánosan beszélni. A hallgatás falának áttörését jelentette, amikor a parlament tavaly a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét, mert azzal a kitelepítettekről való megemlékezést állami szintre emelte.
Úgy vélte, hogy a történtek nem felejthetők el. Rámutatott: éppen az Európai Unió célkitűzéseinek felel meg az a törekvés, hogy a történelemben ne ismétlődhessen meg az a nagyhatalmi politika, amely szerint az útban lévő tömegek áthelyezése "csak propaganda és vagon kérdése". Páva Zsolt, Pécs polgármestere emlékeztetett rá, hogy Baranya a sváb lakosok magas száma miatt különösen érintett volt az elhurcolásokban és a kitelepítésekben. Hozzátette, Pécs büszke arra, hogy az emlékezés országosan is kiemelt helyszíne lehet, és a jövőben is az szeretne maradni.
Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes köszönetét fejezte ki a tárlat rendezőinek, hogy a száraz tények közlése mellett új technikai eszközöket, módszereket is alkalmaznak a fiatalabb generációk megszólításához, az elhurcoltakkal kapcsolatos üzenetek átadásához.
A kiállításról kiadott sajtóanyag szerint a második világháború alatt és után a mintegy 15 milliós magyarságból 500 ezer, többségében ártatlan civilt hurcoltak el kényszermunkára, hadifogoly vagy internálótáborba a volt Szovjetunió területére. Jelentős részüknek német származása, vagy német neve miatt kellett elhagynia otthonát.
Rájuk a Trauma című tárlat mellett túlélőkkel folytatott beszélgetéseken, szombaton és vasárnap pedig irodalmi és történelmi előadásokon, író-olvasó találkozókon, filmvetítéseken, és egyebek mellett magyar-német nyelvű szentmisén emlékeznek a baranyai megyeszékhelyen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Fegyverrel fogadta a német megszálló csapatokat Bajcsy-Zsilinszky Endre tegnap
- Korainak tartották a normandiai partraszállást a britek tegnap
- Keleti Éva közel hetvenéves munkásságát felölelő kiállítás nyílt Bécsben tegnap
- Jövő februárban jelenik meg Bill Gates memoárja tegnap
- Megújult és bővült az OSZK Jeles napok című online felülete tegnap
- Végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit Tüköry Lajos tegnap
- Calaisnál várták a németek a szövetségesek partraszállását tegnap
- Számos kulturális intézmény és híd épült Budapest első polgármesterének működése alatt 2024.06.05.