Mégse omolhatott össze a klasszikus maja civilizáció

2012. július 10. 12:32

A klasszikus maja civilizáció valójában nem olmott össze, inkább arról van szó, hogy egy nagy ívű társadalmi újjászerveződés zajlott - állítja egy kutató. Ez a teória élesen szemben áll azzal a közkeletű vélekedéssel, miszerint 800 és 1000 között a civilizációnak drámai összeomlás vetett véget.

Korábban

Az AnthroJournalban közölt, The Last Gasp: Demystifying the "Collapse" of the Terminal Classic Lowland Maya című dolgozatában a szerző, Elizabeth Votruba az összeomlás elmélete ellen érvel, mondván, hogy egy másféle, a kontextustól jobban függő, holisztikus megközelítésre van szükség, amikor a maja civilizáció létezésének elemzésére-interpretálására kerül sor. „A klasszikus kor végi összeomlás mint olyan nem volt, ezt csak egy maroknyi, dicsekvő tudós és nyomában a közvélemény állítja” – szögezte le a kutató.

A tudósok általában három okot jelölnek meg a civilizáció összeomlására: a fenntarthatatlan mezőgazdasági tevékenységek következtében fellépő „ökológiai túlterhelés”; a helyi háborúk sorozata; illetve a klímakatasztrófa (például aszály). Ezt több drámai változás kísérte: a templomok és más komplexumok építésének vége, a királyi intézmény megszűnése, a városok elnéptelenedése és a népességcsökkenés.

Votruba ezzel szemben azt állítja, hogy a klasszikus (300-950) és a posztklasszikus (950-1550) között társadalmi reorganizációs folyamat ment végbe; maja összeomlás tehát nem volt, ahogyan azt a dramatizált, romanticizált, szimplifikáló narratíva állítja, a „maja identitás a modern világban is létezik, látható és tapintható a mezoamerikai kultúrában” – írta a szerző, aki szerint a kapcsolatot minderre a Közép-Amerikában élő 7 millió maja jelenti.