Százéves a Batthyány-örökmécses, emléksorozatot tartottak az évfordulón
Közösségi és kulturális eseményekkel, valamint ünnepi megemlékezéssel tisztelegtek a Batthyány-örökmécses felavatásának századik évfordulóján. Ahogy arról a Magyar Batthyány Alapítvány közleménye beszámolt, a szervezet idén is a Batthyány Ősz elnevezésű programsorozattal emlékezett az 1849-es mártírokra. Az 1926-ban átadott fővárosi emlékmű gróf Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök kivégzésének történelmi helyszínét, a pesti Újépület egykori udvarát jelöli.
- A Magyar Batthyány Alapítvány idén is megrendezte a Batthyány Ősz programsorozatot az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére.
- Az eseménysorozat fókuszában a Batthyány-örökmécses felavatásának századik évfordulója állt, amely egy évszázada jelöli az első magyar miniszterelnök kivégzésének helyszínét.
- A megemlékezések az október 6-i nemzeti gyásznapon koszorúzással és közös gyertyagyújtással zárultak a fővárosi emlékműnél.
A nemzeti emlékezet egyik legfontosabb szimbólumává vált Batthyány-örökmécsest pontosan száz évvel ezelőtt, 1926. október 6-án avatták fel a budapesti Hold utca és Báthory utca találkozásánál. A bronzból készült, Pogány Móric építész tervei alapján megvalósult alkotás annak a helynek állít emléket, ahol a császári haditörvényszék ítélete alapján 1849. október 6-án golyó általi halálra ítélték és kivégezték az első magyar miniszterelnököt.
A kivégzés helyszíne az osztrák katonai erőd és börtön, a hírhedt Neugebäude, vagyis az Újépület udvara volt, amelyet a 19. század végén a városrendezés során elbontottak. A főváros vezetése már a 20. század elején döntött egy méltó emlékmű felállításáról, de az első világháború és az azt követő gazdasági nehézségek miatt a megvalósítás évtizedeket csúszott.
A centenáriumhoz kapcsolódva a Magyar Batthyány Alapítvány hagyományos őszi programsorozata idén kiemelt hangsúlyt fektetett a történelmi örökség továbbadására. Az október első hetében zajló eseménysorozat nemcsak a mártírok előtti tiszteletadásra teremtett lehetőséget, hanem a Batthyány család szellemi hagyatékának megismertetésére is fókuszált.
A rendezvénysorozat október 2-án vette kezdetét a nágocsi Zichy-kastélyban, ahol a közönség a Batthyány család történetét feldolgozó, TONY elnevezésű színdarabot tekinthette meg. A produkció a családi összetartozás és a hűség motívumain keresztül mutatja be a történelmi dinasztia sorsát. A kulturális programok október 4-én a Zala vármegyei Szepetneken folytatódtak, ahol a Brunszvik Teréz életét és munkásságát bemutató Angyalkert című előadás szerepelt a műsoron, felidézve az első magyarországi óvodák alapítójának szellemi örökségét.
A központi programok október 5-én Budapesten, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium és Kollégium dísztermében zajlottak. A színházi előadás megismétlését követően Batthyány Ádám Boldizsár, a Fiatalok Batthyány Körének elnöke részvételével tartottak történelmi fókuszú beszélgetést a család múltjáról. Az esemény keretében adták át a gróf Batthyány Lajosról elnevezett, valamint a Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó pályázatok elismeréseit is. A kiírások elsődleges célja az volt, hogy a középiskolás és egyetemista korosztályt bevonják a magyar történelem kutatásába és a múlt eseményeinek alkotói feldolgozásába.
Ez is érdekelhet
Az aradi vértanúk és a kivégzett miniszterelnök emléknapján, október 6-án a program az Országházban kezdődött. A parlamenti látogatáson a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon közössége vett részt.
A centenáriumi megemlékezés délután 17 órakor érte el tetőpontját a fővárosi Batthyány-örökmécsesnél, A Jövő Városa elnevezésű program keretében. A tiszteletadás és a koszorúzás után a résztvevők közös gyertyagyújtással zárták a nemzeti gyásznap eseményeit, emlékezve a szabadságharc áldozataira és a százéves emlékmű történelmi jelentőségére.
