Régészek küzdenek az erdőbényei Kolera-oszlop megmentéséért
Közösségi összefogással és szakmai előkészítéssel kísérlik meg megmenteni az erdőbényei Kolera-oszlopot, amely az 1831-es nagy járvány helyi áldozatainak állít emléket. A Borsod24 hírportál kedden megjelent interjújából kiderül: a kezdeményezést két régész, Majerik Vera és Nyíri Bori indította el a helyi épített örökség megóvása céljából. A szakemberek szerint a vulkáni tufából faragott történelmi emlék a fizikai megsemmisülés szélén áll, ezért a beavatkozás nem tűr halasztást.
- Két magyar régész az 1831-es kolerajárvány kétszázhárom áldozatának emléket állító erdőbényei emlékmű megmentésén dolgozik.
- A vulkáni tufából faragott, megdőlt oszlop szakszerű, az eredeti állapotot rögzítő helyreállításához tízmillió forintra van szükség.
- A munkálatok állami pályázati támogatásához szükséges egymillió forintos önrészt jelenleg lakossági adományokból igyekeznek előteremteni.
A két kutató a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, illetve a leicesteri egyetemen folytatott tanulmányok után a Magyar Nemzeti Múzeumban kezdett közös munkába. A délnyugat-zempléni régió múltjának feltárására 2024-ben indították el az Erdőbénye Közösségi Régészeti Projektet. A kutatómunka a régészeti feltárások mellett a helytörténetre és az épített örökségre is kiterjed. A program jelenlegi legfontosabb célkitűzése a település szélén álló, az 1950-es évek óta műemléki védettséget élvező Kolera-oszlop megmentése.
Az emlékmű állapota az elmúlt időszakban kritikussá vált. Az oszlop felső kőeleme a benne lévő vascsap korróziója miatt hosszában megrepedt, a szerkezet megdőlt, stabilitását már csak az elrozsdásodott vaspántok biztosítják. A pusztulást felgyorsítják a klímaváltozás hatásai, a helyi vulkáni tufából készült faragvány agyagásványai ugyanis az elhúzódó aszályos időszakokban összezsugorodnak, ami a kőzet réteges leválásához és folyamatos porladásához vezet. A fizikai károsodással párhuzamosan a még meglévő történeti információk is az enyészeté válnak, az alsó talapzat felirata mára szinte olvashatatlanná kopott.
A kutatók felmérések segítségével próbálják azonosítani az oszlop építtetőit. Az emlékmű tetején látható címer a Demeczky, az Ábrányi és a Vay család jelképeivel is rokonságot mutat, de a pontos köteléket még nem sikerült tisztázni. A felirat töredékeinek egyik olvasata egy Kraszlyik nevű személyre, míg egy másik I. Ferenc uralkodóra utalhat. A megörökített kétszázhárom áldozat névsorát homály fedi, mivel a helyi plébánia anyakönyvei egy 1902-es tűzvészben megsemmisültek. A régészek a jövőben az illetékes levéltárak anyagában folytatják a kutatásokat.
Ez is érdekelhet
Az emlékmű egy országos történelmi tragédia helyi lenyomata. Az 1831-es kolerajárvány a 19. századi Magyarország egyik legsúlyosabb demográfiai katasztrófája volt, mintegy negyedmillió áldozatot követelve. A betegség különösen pusztító volt Zemplén vármegyében, ahol a kíméletlen járványügyi intézkedések, a katonai vesztegzárak és a fertőtlenítőszerek miatti bizalmatlanság véres társadalmi konfliktushoz, az úgynevezett koleralázadáshoz vezetett. Az erdőbényei oszlop a mezőváros lakosságának tizedét elpusztító betegség traumáját szimbolizálja.
A szakszerű helyreállítás előkészítése idén befejeződött a szükséges építéstörténeti és restaurátori tervek elkészítésével. A folyamat során az oszlopot elemeire bontják, eltávolítják a korrodált fémrészeket, majd speciális anyagokkal szilárdítják a kőzetet. A beavatkozás szigorúan az állagmegóvásra fókuszál, a hiányzó faragványokat nem pótolják, csupán a bizonyíthatóan eredeti feliratokat teszik újra olvashatóvá. A munkálatok teljes költségét tízmillió forintra becsülik, amelynek finanszírozásához állami pályázatot nyújtanak be, az egymillió forintos önrészt pedig lakossági adományokból fedezik.
