Megtalálták a szegedi Bastille-t
2010. június 3. 08:15
Siker koronázta a kutatást Szegeden: a régészek csaknem három méteres mélységben rábukkantak a vár északi falára. Középkori és újkori maradványok egyaránt előkerültek – számol be a feltárásról a műemlékem.hu
Korábban
„Ott bukkantunk a falmaradványra, ahol számítottunk rá, hiszen a vízibástya, vagyis a délkeleti saroktorony, valamint az ügyészség épülete alatt három éve feltárt északnyugati saroktorony a vár alaprajzával segítségünkre volt a terület kijelölésénél” - mondta el a műemlékem.hu-nak Fogas Ottó, ásatásvezető régész. Hozzátette: csupán az volt meglepő, hogy milyen mélyen akadtak rá a falmaradványokra, ám ez csak azt bizonyítja, hogy „jó munkát végeztek” a szegediek a vár nagy árvíz utáni elbontásakor.
Az ásatási szelvényben a vár 14. században épített téglafalának mintegy két méter széles maradványát, valamint a Mária Terézia kori belső bővítés, vagyis az ekkor épített kazamatarendszer tégláit is megtalálták. Ez a barokk kori átépítés és funkcióváltás, vagyis hogy a korábbi várból a török kiűzése után helyőrség és börtön lett, hozzájárult az erődítmény 19. századi szinte teljes pusztulásához, hiszen a helybéliek gyűlölték az osztrák uralom jelképévé vált „szegedi Bastille-t”.
A börtönben Rózsa Sándor is raboskodott, ám ide kerültek az 1848-49-es szabadságharc után elfogott hazaiak is. A börtön utolsó fogva tartottjai alföldi betyárok voltak. 1879. március 12-én azonban az áradó Tisza szinte elmosta a várost, 17-én pedig a helyszínre érkezett Ferenc József osztrák császár és magyar király, aki nem csupán Szeged újjáépítését ígérte meg, de a városnak adományozta a várat is. Az árvíz levonultával azonnal nekikezdtek a gyűlölt építmény lebontásának.
A cikk folytatása és az első képek a várfalakról a műemlékem.hu magazinjában
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost 19:05
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt 17:05
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból 16:40
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja 16:05
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon 14:20
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál 11:20
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05