Múltlopással vádolja szomszédjait Irak

A levéltári anyagok 60 százalékának, azaz több tízmillió dokumentumnak veszett nyoma, és szintén sok semmisült meg vízkárok vagy tüzek miatt - ez utóbbi a leginkább Bagdad óvárosában álló épületet érinti. A Nemzeti Levéltár igazgatója, Szaad Iszkander szerint történeti dokumentumaikat a csempészek vagy a különböző pártok, illetve a szomszédos országok vitették el. Szerinte ez nem csak vádaskodás: bizonyítékuk van azzal kapcsolatban, hogy a dokumentumok a szomszédos országokban vannak.

Elmondása szerint ezek között ősi térképek, vagy éppen az olajkitermelésről, az öntöző csatornákról, és a határokról készített hivatalos megegyezések is szerepelnek. A szomszédos országoknak ezért kiemelt érdekük volt, hogy olyan gyorsan elvigyék ezeket, amint lehetett. Emellett szintén nyoma veszett azon ellenzéki csoportok iratanyagainak is, akik Szíria, Irán, Libanon, vagy épp Szaúd-Arábia rezsimjei ellen szervezkedtek Irakban.

Az alkudozások már megkezdődtek: az Egyesült Államok jövőre tízmillió dokumentumot adhat vissza majd, amelyek többek közt az iraki zsidó közösség történetét érintik. Ez azért is fontos, mert bár a történelem során Irakban népes zsidó közösség élt, Izrael megalakulásával tömegesen távoztak az országból, és közösségük históriája feledésbe merült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe